20. Vredestein Miskolc Rally – Beszámoló

Kezdetét vette az idei bajnoki szezon, elsőként Miskolcon gyűlt össze a mezőny. Balogh Janiék a terveknek megfelelően a Mitsubishi Evo IX R4-essel vágtak neki a küzdelemnek, az igencsak kemény mezőnyben. A verseny végére a szerencséjük elfogyott, de a lendülettel és a kitartással ezen a futamon sem volt problémájuk, így végül az abszolút értékelés 5. helyén fejezték be az év első ORB versenyét.

Március utolsó hétvégéjén Miskolcra látogatott a mezőny, hogy itt teljesítsék az év első bajnoki futamát. Pénteken a prológgal kezdődött a rendezvény, mely szombat délután a gyorsasági szakaszokon való versenyzéssel folytatódott, és a vasárnapi pályák teljesítése után érkeztek csak a céldobogóra.

Balogh Jani: „Péntek délután a prológgal kezdtünk, ahol nem tudom mitől, de sikerült első időt autóznunk! J A verseny rendezőjének – egyben jó barátomnak – a kisfia kapta meg a lehetőséget, hogy itt helyet foglaljon mellettem. Áron még nem ült versenyautóban, és mindössze 10 éves, így kicsit kétesélyes volt ez a projekt, az első megtett méterek után furcsa hangok jöttek jobbról, nem tudtam, hogy öröm, vagy ijedtség, de az első levegővételt követően a reakciója már az örömről szólt, így végignevettük az egész prológot. Könnyedén, biztonságosan teljesítettük… na és persze a leggyorsabban a mezőnyből!”

Megnyerték a prológot, így térhettek nyugovóra aznap este, majd másnap délután kezdődhetett az igazi kihívás. Szombaton 5 gyorsaságit, vasárnap pedig hatot kellett teljesíteniük.

Balogh Jani: „Már a verseny előtti teszten is éreztem, hogy jó az autó, jól tudunk majd menni vele. A legnagyobb csatát talán magammal vívtam a futam előtt, ami egyrészt abból adódott, hogy évadnyitó, hazai verseny, és kíváncsi voltam, hogy a tavalyi tapasztalatokat hogyan tudom majd felidézni, mit fogok tudni megcsinálni, lehetek-e gyorsabb, mint amit tavaly csináltunk itt. Ilyen kételyek voltak bennem, de aztán ezeket fejben rendeztem, és törekedtünk az optimumra. A bükkszenti gyorson úgy érzem nem sikerült hoznunk azokat a nüanszokat, amelyek az előnyünkre válhattak volna, de Mályinkán már sikerült elég gyorsan átszaladni, bár a pályának bizonyos részei sokkal veszélyesebbek voltak a gödrök, felhordások miatt. A szombati napon az abszolút értékelés első helyén álltunk, innét vártuk a folytatást.”

Jött a vasárnap, és ezzel együtt egy újdonság is a versenyzőpáros számára, hiszen most rajtuk volt a sor, hogy a mezőny legelső párosaként teljesítsék a pályákat.

Balogh Jani: „Sajnos ennek az elsőségnek most nem volt előnye, mivel a rallye2 mezőnye előttünk haladt, így kellőképp összekoszolták a pályákat, mire mi odaértünk, ráadásul nem voltak kigumizva a kanyarok, így igen jelentős felhordással találkoztunk jó pár kanyarban. Nagyon nehéz volt az üldözött szerepét betölteni és úgy menni, hogy az jó legyen. Mindezektől függetlenül, szerintem jól teljesítettünk, de tény, hogy az utolsó gyorsaságin történt defekt nem volt bekalkulálva.”

Ezen a hétvégén is kőkeményen feszegették a határokat, és az utolsó gyorsasági kapcsán megint csak oda kell visszakanyarodni, hogy vannak apró tényezők, melyekből, ha három-négy összejön, abból baj szokott lenni.

Balogh Jani: „Az utolsó gyorsasági előtt már ott szerepel az elképzelések között az óvatosság, de azért „billeg” az ember, hogy ne is legyen feszült, görcsös, de menni is kellene, hiszen még mindig csatában vagyunk… Ahogy elrajtoltunk, pár kanyar után úgy döntöttem, hogy menni kell, és Dani is a megszokott ritmusban diktálta az itinert. Volt egy kis fékproblémánk vasárnap, és emiatt nem tudtam olyan határozott féktávokat venni, és ennek a kanyarnak is nagyon nekiszaladtunk, nem jó kanyaríven kezdtem menni. Szerintem tízből nyolcszor elfordul úgy az ember, hogy nincs baj, de itt nyilván volt, kaptunk egy defektet…”

Maga a verseny summája, hogy nagyon élvezetes csatákat vívtak, jó volt a hangulat mind az autóban, mind a versenyzőtársak között, és egy igazi vetélkedő volt ez, ahol nagyon gyorsan kellett menni, minden pillanatában harcolni kellett minden egyes kanyarért.

Balogh Jani: „Nagyon jó versenynek voltunk a részesei, és szerencsénkre a többiek problémái tükrében a miénk sem volt annyira végzetes, hogy eredmény nélkül zárjuk ezt a versenyt. Elsőre az abszolút ötbe kerülést céloztuk meg, majd a verseny során már esélyt láttunk a dobogóra is, az lett volna a cél, hogy Spiciékkel megmérkőzzünk az ezüstéremért, de végül Fortuna elpártolt mellőlünk. Az abszolút 5. helyen zártunk, és úgy vélem, hogy ez is azt mutatja, van itt keresnivalónk! Rengeteg pozitív élményt kaptunk ezen a Miskolc Rally-n!”

Folytatásként most 2 hónap szünet következik a bajnokságban, ami igen hosszúnak tűnik, így a Balogh-Holczer páros keresi a lehetőséget, hogy akár murván, akár aszfalton, de versenyezni tudjanak ebben az időszakban is. 

A Bakó Rally Team számára már elkezdődött a 2014-es hajrá. Először a debreceni salakpályán, aztán a Román Bajnokság brassói futamán, majd a II. MAFI Emlékversenyen, Királdon indultak a csapat autói. Az elmúlt hétvégén pedig a Hungaroringen lévő Örömautózáson, és a 20. Vredestein Miskolc Rallyn is megmérette magát a három méregzsák.

Az alakulat egy hangulatos kis salakos körversenyen indította útjára az egyik kis Citroen C2R2 autót, ahol Tarr Zsolt rótta az ovál pályán a köröket. A számára idegen technikával is begyűjtötte a kategória, és az abszolút értékelésért járó kupákat. Ezt követően Bakó Laciék útnak indultak Brassóra, ahol a Román Bajnokság vette kezdetét. A Citroennel első versenyét teljesítő Raul Olesch, román pilóta is az élen végzett, és nagyon élvezték a küzdelmet.

A Tarr Zsolt - Szabó Gábor kettős „Citroen szereleme” ezt követően sem hagyott alább, ezért már a II. MAFI Emlékversenyen újra elrajtoltak az autóval Királdon, és onnan is elhozták a kategória dobogósaiként a kupát. A csapat másik versenyautójával Demjén Martin indult, aki sajnos összetörte az autót, és ezzel sok munkát, és fejtörést okozott a teamnek. Rövid volt az idő a soron lévő Miskolc Rallyig, de a sok segítőkész ember csodát tett, és a kis méregzsák újra visszakapta a régi formáját.

Ennek nagyon örült Ferjáncz András és Ungvárszki Milán, mert az újjá varázsolt Citroen C2R2-vel mutatkoztak be az idei szezonnyitó Rally2 mezőnyében. Ugyanitt indult a csapat másik autójával a Jánosa Ákos – Brunekker Árpád duó, akik a rali túra versenysorozatából léptek fel a magasabb osztályba. Sokáig úgy tűnt, hogy a kategória első két helyén a két Citroen fog végezni, de sajnos közbe szólt a technika, és Andrásék kiállni kényszerültek, az első helyről. Ákosék viszont nagyon boldogan távoztak az idei első kupájukkal Miskolcról. A csapat legkisebb autója is sikeresen debütált, ugyanis Dankó András és Kaszás Milán az N2-es Citeoen Saxoval, életük első versenyén a 3. helyen végzett.

A miskolci versennyel egy időben rendezték meg a Hungaroringen, az Örömautózás nevezetű rendezvényt, ahol Erdélyi György és Növényi Norbert osztogatta az élményeket pár mosolyért cserébe.

„Nagyon örülünk a versenyzőink eddig elért eredményeinek, hiszen még év eleje van, de máris sok serleget sikerült szerezniük. Reméljük, hogyha már egyszer Fortuna mellénk szegődött, itt is marad a szezon alatt.” – mondta Bakó László.

Szöveg és fotó: Tiba Anita

Budavári Zoltán - Kovács Szabolcs 

Laroco MSC
Mitsubishi EVO IX. RS

Felemás versenyen van túl a Laroco MSC kettőse, Budavári Zoltán és Kovács Szabolcs. A Mitsubishis páros az Országos Rallye Bajnokság első fordulóján, Miskolcon, a hármas kategória ötödik és a magyar értékelés tizennegyedik helyén ért célba.

A szombat esti szakaszok nem úgy sikerültek, ahogy a fiúk eltervezték. Egy defekt és a rossz gumiválasztás miatt jelentős hátrányba kerültek a kategória társaikkal szemben. A Mitsubishi Lancer legénysége vasárnap megkezdte a felzárkózást, három alkalommal is a kategória harmadik időt autóztak. A 10. gyorsasági szakaszon azonban megforogtak, ezzel pedig a dobogós álmok is szertefoszlottak. A viszontagságok ellenére az mindenképp bizakodásra adhat okot, hogy a második versenynap a Laroco MSC párosa könnyedén tartotta a lépést a hármas géposztály legjobbjaival.

Budavári Zoltán:

- A szombati első körre nagyon készültünk, mert ott még világosban, szürkületben mentünk. Az első gyorson egy átlagos jó kezdést nyújtottunk. Viszonylag közel voltunk az elejéhez. A második szakasznak nagyon neki kezdtünk, Bánkútig apait-anyait beleadtunk, nagyon jól felszaladtunk. Aztán elfordultunk lefelé az utolsó 8 kilométerre és az ötödik kanyarban elkezdtem érezni, hogy a jobbos kanyarokban elkezd úszni az autó hátulja. Éreztem, hogy ez egy bal hátsó defekt. Nem volt mit tenni, ott nem lehet félreállni, ezért leküzdöttük magunkat. Lejöttünk egy olyan idővel, amire ketten azt mondtuk a kocsiba, hogy defekttel ez nem is olyan rossz. A középmezőnytől 10-15 másodperccel maradtunk el.

A második körben viszont nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogy kellett volna. A legkeményebb gumival mentünk és ez nem volt egy jó döntés. Senki más nem ment ilyen keverékkel, csak mi. Ennek meg is lett az ára. Csúszkáltunk a féktávokon, a kanyar íveken. El voltam szontyolodva kicsit, miután befejeztük a szombati napot. Csökkenteni akartuk a hátrányunkat, ehelyett tovább nőtt a különbség.

A vasárnapi első kör viszont nagyon jól sikerült. Ebben a körben kétszer harmadik időt autóztunk a kategóriában, úgy, hogy közel voltunk az elsőhöz is. Én nagyon bizakodó voltam, hogy még bármi lehet, akár a dobogóra is felérhetünk a végén. Ennek szellemében kezdetem a második kört. Az első gyorson még faragtunk hetet a hátrányunkból, így már csak tizenhat másodpercre voltunk a dobogótól. Úgy gondoltam, hogy ezt le tudjuk faragni az utolsó két szakaszon, ezért nagyon bekezdtem Kánón. A pálya közepén egy jobb3-ban besokalltunk, kicsit nagy volt a tempó, keresztbe álltunk és becsúsztunk szembe az árokba. Szerencsére ki tudtunk jönni. Ezt követően már egy kicsit visszafogottabban vezettem a gyorsasági utolsó harmadán. Még így is közel voltunk az ellenfeleinkhez, de éreztem, hogy ezzel a hibával elúszott az esélyünk, hogy dobogóra álljunk. Aztán az etapon a jobb első kerekünk is megadta magát, tehát ezen a szakaszon is szereztünk egy defektet, de ez nem hátráltatott. Kicseréltük, legalább gyakoroltuk a kerékcserét, úgy is tervbe volt véve! Az utolsó szakaszon már úgy voltam vele, hogy jó lenne befejezni a versenyt ezért ott már nem forszíroztuk. Boldogok vagyunk, de lehetet volna szebb is, közel volt az érem, de ez egy másik versenyre marad.

A Miskolc Rallye sosem volt a szívem csücske, mindig történt, történik velünk valami, ezek a pályák feltétlenül nem is a legjobbak számomra, de még így is a 3-4. helyen tudtunk autózni, ez bíztató a jövőre nézve. A csapat jól vizsgázott. Kisebb hibák ugyan mindenhol voltak, de ez benne van. Ezek a dolgok ugyan úgy előfordulhatnak egy összeszokott csapatnál és egy rutinos navigátornál is. Szerintem jó úton haladunk, sok verseny van hátra ebben az évben és szerintem jó döntést hoztam mind a csapattal, mind a navigátorral.

Kovács Szabolcs:

- Összességében egy izgalmas és mozgalmas hétvége volt. Én élveztem az esti szakaszokat, de nagyon nehéz volt, hiába tudtunk este is tréningezni, versenytempóban teljesen más a pálya. Hiába van lámpasor az autón, ami hatalmasat világít, egészen más dolgokra kell figyelni, nem lehet ugyan úgy tájékozódni, mint fényes nappal. Azt is meg kell tanulnom, hogy ha defektet kapunk, vagy történik valami rendellenes, az ne zökkentsen ki a ritmusból. De remélem, hogy ez a rutin idővel és a kilométerekkel megjön majd. A vasárnapi nap, már világosban jól sikerült. Elkapott minket a versenyláz, láttuk, hogy tudunk javítani, feljebb jönni. Volt egy megforgásunk, de ez az autósport, ez része a játéknak. Szerencsére komolyabb baj nem történt, tudtuk folytatni a versenyt. Összegségében tetszett, élveztem a Miskolc Rallye-t! Sokat kell még tanulnom és boldog vagyok, hogy a magyar rali egyik fellegvárának számító futamon rajthoz állhattam és sikerült célba érnem, amit ezúton is köszönök Budavári Zolinak, a csapatnak és a támogatóinknak!

- Mamprobi Media -

Amilyen nehezen indult, olyan jól folytatódott a Veréb Zoltán és Papp Tamás 2014-es szezonnyitó versenye. A páros talán még most sem hiszi el, de még a problémás motor sem tudta elrontani a versenyüket.

„Őszintén megvalva, álmainkban sem gondoltuk volna, hogy így térünk haza a szezonnyitó 20. Vredestein Miskolc Rallyról” - mondta jókedvűen a pilóta. „A prológ előtt fel voltunk rá készülve lelkileg, hogy ez a verseny nem tarthat sokáig a számunkra, hiszen egy ragasztott motorblokkal álltunk oda a rajthoz. Meglepetés számunkra, hogy a sok baljós előjel után a motor kibírta, sőt egy első és egy második hellyel is megajándékozott minket.”

„Nem tévedés, mi már a második versenyen is túl vagyunk, hiszen az Országos Historic Bajnokság két nap alatt két versenyt teljesít” - tette hozzá a navgátor. „Ez a hétvége nem volt rossz számunkra, de igazán szólhattak volna, hogy murva szettel készüljünk. Szeretünk murván versenyezni, de nem ilyen körülmények között, bár szerintünk most ez volt a legkisebb gond a szervezésben...”

„Jelenleg vezetjük a Historic Replika abszolútot és az R1 kategóriát, így bátran kimerjük jelenteni, hogy örömmel várjuk a folytatást, de előtte a Murva Kupa három versenyén is szeretnénk részt venni” - zárta a beszélgetést Veréb Zoltán.

A csapat együttműködő partnerei: Miczo Kft., Ambrózia Cukrászda, Rolling Wash - A Gördülő Autómosó, Mirage étterem és kávézó, Vents Hungary Bodorvent, Somfai Munka és Tűzvédelem, Dekorfashion

A Speed Rally Team versenyzőpárosaJánosa Ákos és Brunekker Árpád meghódította az első Rally2 verseny pályáit, mégpedig a 20. VREDESTEIN Miskolc Rally 3 gyorsasági szakaszát az idei évre választott Citroen C2R2-vel.

Jánosa Ákost kérdeztem a hétvégi élményeikről:

Hogy tetszett a verseny?

Igazat megvallva úgy érzem, hogy Miskolc nem az én versenyem. Jól éreztük magunkat a pályán az igaz, de nem volt 100%-os az öröm. Sikerült a 6 kör alatt folyamatosan javítani a részidőket, így egyre jobban is éreztük magunkat, de megint kaptunk büntetést a korai érkezés miatt, és a kezdés sem volt tökéletes.

Melyik gyorsaságit találtad a legjobbnak?

Kánó – Ragály, a 2. és 4. gyorsasági, a felhordás ellenére, mert ennek a pályának a ritmusa az, ami nekem igazán fekszik, ahogy csapkodod az autót az egyik kanyarból a másikba, és technikásan végig kell vinned ezt a kanyarkombinációt. A Lyukóbányai szakasz, ahol hosszú egyenesek voltak és szinte már megállsz, úgy fordulsz el, nem tetszett, így ott nem is mentem olyan jó időket, mint a Kánó-Ragályon.

Milyen eredményt értetek el?

Elvileg 3. helyezett kupát kaptunk, mert nem sikerült teljesen 100%-osan meghatározni a végeredményeket, de ahogy olvastam a napokban, a P17-es 2WD kategóriában a Ladások mellett az 5. helyet szereztük meg, illetve ezen belül a homológ kategóriában a 2. helyezést értük el. Így nem annyira keserű a szőlő, és kompenzálja a hétvége kezdeti rossz élményeket.

Meg vagytok elégedve ezzel a teljesítménnyel?

Igen, természetesen örülünk. Bár jobb szerettem volna, ha kevesebben esnek ki és úgy érjük el ezt a helyezést. De mindenféleképpen pozitív a verseny kimenetele, hiszen sikerült teljesítünk a gyorsaságit és a terveinknek megfelelően még az első 10-ben végeztünk.

Legközelebb hol találkozhatunk veletek?

Elvileg a következő verseny a Baranya Kupa lett volna, de ahogy tudom a Bükkfürdő Rally-val megcserélik, majd jön a Fehérvár Rally, ismét az ORB-vel közösen. Ezek murvás versenyek, ahol még nem próbáltam ki a Citroen-t, úgyhogy még vár rá egy teszt a következő megmérettetés előtt.

Köszönöm a riportot és gratulálok az eredményhez!

Köszönet a támogatásért:

• CSMBT. Kft. Fémmegmunkálás

• ASONÁJ 2003 Kft. Munka, - Tűz, - Környezet, - Védelmi Kft.

• ConTruck Kft. Tengeri konténerszállítás

• Meditó Kft. Játék nagykereskedelem

• Global – Roll Kft. Nyomtatvány kereskedés

• Kami Ker Kft. Nyomda

• Kállai Group Kft. Építőipari kivitelezés

• MIRA SAFETY Kft. Munka-, Tűzvédelmi Szolgáltatás, Autóalkatrész Kereskedelem

• Automobile France Kft. Francia autóbontó

Speed Rally Team sajtófőnök: Krizsán Zoltán

Tel.:06-30-505-20-89

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Akárcsak a legtöbb, Miskolcon rajthoz álló versenyzőnek, úgy Leitgéb Juditnak és a Taubmann Historic Racing Teamnek is kijutott a kalandokból. Szombaton több műszaki hiba miatt kellett félreállniuk, de vasárnap sem kerülte el őket a technika ördöge – akkor viszont menet közben is orvosolni tudták a problémát. A pécsi rallys Horváth Zsolt oldalán a D3 kategória 2. helyét érte el, s közben a jó cél érdekében is tett egy apró gesztust.

Leitgéb Judit: Nem volt egyszerű hétvégénk! Sajnos a szombati napot már egy gyorsasági szakasz után, az etapon be kellett fejeznünk, ugyanis szétnyílt a Renault kipufogója egy helyen, s megfelelő csavar hiányában nem tudtuk orvosolni a problémát. A Lillafüred-Bükkszentkereszt közötti sötét erdős részen vártuk meg a szerviz, akik csak azután tudtak értünk jönni, hogy lement az egész mezőny. A fiúk már a helyszínen megjavították a kocsit, így lábon tudtunk lejönni a pályáról. De ez sem történt olyan egyszerűen: menetközben elszakadt az ékszíj, aminek pótlására az éjszaka folyamán több üzletet is felkerestünk. Végül csapatunk egyik tagjának kedves ismerőse segített ki bennünket. A szerviz hajnali kettőig szerelte a kocsit, majd átállította az órát hajnali háromra, és csak úgy feküdtek le aludni…

Hála a fiúk áldozatos munkájának a másnapi menetelés nagyon jól sikerült, gördülékenyen ment minden. Összeszedetten és élvezetesen tudtunk autózni ezeken a nehéz pályákon, amihez gratulálok is a sofőrömnek, nagyon ügyes volt! A pályák nem voltak igazán jó minőségűek, így a kocsi alja rendesen megsínylette a versenyzést. A kalandok azonban nem értek véget a célban. Újabb technikai gond miatt a kocsival nem tudtunk felállni a céldobogóra, így nekem kellett betolnom a Renault a Városháza térre, a ceremónia után pedig végellenőrzésre is elvittek bennünket. Számunkra a lényeg csak az volt, hogy célba érjünk, az pedig, hogy kupákkal is gazdagodtunk, csak hab a tortán.

Jól elfáradtunk, de minden percét megérte, öröm volt újra ebben a csapatban versenyezni. Egyet sajnálok csak, hogy a VI. Örömautózás is pont a március 28-30-ai hétvégére esett. Rendszeresen részt szoktam venni ezen a rendezvényen, mert nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Mivel ez sajnos idén kimaradt, úgy próbáltunk meg valamit tenni a jó ügy érdekében, hogy a versenyautón feltüntettünk a „Zenével a Rákos Gyermekekért Alapítvány” matricáját. A szervezet követe már többek között Seres Antal, Palya Bea, Szabó-Kimmel Tamás és Mező Misi is. Bízom benne, hogy aki tud, segít is majd nekik.

Számunkra a következő bajnoki futam az augusztusi Baranya Kupa lesz, ott azonban már az eredeti felállásban fogunk rajthoz állni. Előtte viszont úgy néz ki, hogy egy külföldi futamon is elindulunk majd, hogy ne essünk ki nagyon a ritmusból.

Partnereinknek köszönjük a támogatást: Olé és Topeco termékek, Szántó és Fia Kft., Boradam Kft.

Sajtófőnök: Horváth Judit – Tel.: 30/533-9099; E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; web: www.leitgebjudit.hu/rally

A Pro Race színeiben versenyző Spitzmüller Csaba az abszolút 2. hely megszerzésével felülmúlta várakozásainkat. Nagy Mátyást sajnos technikai gondok hátráltatták, a 24. helyezése nem tükrözi valós teljesítményét. A részidők is azt mutatják, hogy sokkal előkelőbb helyre hivatott. A team hétvégi munkáját összegezve elmondhatjuk, hogy nagyszerűen versenyeztek a fiúk, jól vizsgázott a csapat, értékes pontokkal gazdagodtunk, és biztató év elé nézünk.

Spitzmüller Csaba: - Fantasztikus hétvége van mögöttünk, a csapat a maximális teljesítményt nyújtott. A vártnál jobb eredményt értünk el annak ellenére, hogy a nagy esélyeseknek lényegesen jobb technikájuk van. Mivel mi tavaly nem értünk el kimagasló eredményeket, ezért a 18-as rajtszámmal vágtunk neki a futamnak, így az elején túlságosan messze voltunk az éllovasoktól, akikkel nekünk csatázni kellett volna. Ez a hátrány leginkább abban mutatkozott meg, hogy általában sokkal rosszabb a pályák minősége minél magasabb rajtszámunk van. Azonos körülmények kellenek az élbollyal ahhoz, hogy azonos feltételekkel tudjunk autózni.

- Ennek ellenére tényleg nagyon bekezdtünk. Az volt a taktikánk, hogy az első nap minél közelebb férkőzhessünk a mezőny elejéhez, hogy másnap ezek a különbségek ne legyenek, és ugyanolyan körülmények között tudjunk megküzdeni egymással.

- A jó szereplésünk ellenére is volt sok üröm az örömben, ugyanis az első napi hosszú gyorsaságikon, ahol lényeges különbségeket lehetett volna kialakítani ott sajnos az előttünk rajtoló párost utolértük, akiknek sokat autóztunk a porában. Ez sötétben úgy néz ki, mintha ködben menne az ember. Emiatt jelentős időveszteséget szenvedtünk el. Az első napi utolsó gyorsasági rajtjában volt egy húsz perces várakozási idő, amikor Matics Misi szólt, hogy a bal első felninkről a gumi le van pattanva, ami gyakorlatilag egy fél defektnek számít. Szerencsére nem engedett, de bármilyen terhelést kapott volna abban a pillanatban le is pattan, és egy defekttel kellett volna abszolválnunk a pályát, úgyhogy sajnos nem tudtunk száz százalékosan végigmenni rajta. Próbáltunk minél kevesebb időveszteséget begyűjteni. Az első nap után így a harmadik pozícióból vártuk a folytatást.

- Másnap nagyon közel voltunk egymáshoz az ellenfelekkel. Előttünk sem vezettek túl sokkal és mögöttünk sem voltak nagyon leszakadva az üldözők. Maximális erőbedobással kellett versenyezni mindenkinek. Volt egy rész, ami nem tetszett az autónknak, viszont az ellenfeleknek nagyon kedvező volt, így ott egy kis hátrányt gyűjtöttünk, de a következő gyorsasági szakaszokon ezt ledolgoztuk. A második kör végére a második helyen álltunk és három másodpercre volt az első tőlünk, ami elérhetőnek bizonyult, különösen az első körben futott időnk tükrében. Sajnos az utolsó előtti gyorsaságin mintegy négy kilométerrel a vége előtt jobb hátsó defektet szereztünk és felnin kellett abszolválnunk a pálya hátralevő részét, ennek ellenére majdnem azonos időt futottunk az első helyezettel. Nagyon sajnáltuk, mert itt volt sanszunk, hogy átvegyük a vezetést. Az utolsó pályára maradt a döntés, amikor még mindig lő távon belül voltunk és úgy éreztük, hogy még elérhető a győzelem. Nagyon sokat vállaltunk, de a gyorsasági fele környékén egy nagyon tempós dobbantó utáni bal kanyarban éreztem, hogy instabillá válik az autó. Először azt hittük, hogy defektünk van, ezért onnantól visszavettünk a tempóból és kigurultunk a gyorsaságiról, de a célban kiderült, hogy ennél sokkal nagyobb a baj, ugyanis leszakadt a komplett hátsó futóművünk, így az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán célba tudunk-e vele érni. Szerencsére sikerült bevánszorognunk és ennek függvényében most nagyon boldogok vagyunk, hogy a második helyet legalább meg tudtuk szerezni. Az is örömmel tölt el, hogy kiderült abszolút versenyképesek vagyunk a mezőnyben.

- Jól működött minden, az autó tökéletes volt, köszönet ezért Bosch Péternek és a szervizcsapatnak. A navigátorommal fantasztikus volt az összhang, tehát biztatóak a jelek az idei évre nézve.

- Nagyon várjuk a következő futamot. Pillanatnyilag a Székesfehérvári ORB verseny, amin biztos, hogy ott leszünk, de előfordulhat, hogy teszt jelleggel elindulunk még előtte valahol.

Nagy Mátyás: - Elégedettek vagyunk a hétvégén elért eredményünkkel. Jó pár évi munkánk gyümölcseként végre az ORB futamain állhatunk rajthoz. A miskolci verseny egy jó kezdet volt számunkra. Kiváló szakemberek segítették a dolgunkat, akik profi módon végezték a munkájukat, hozzásegítve minket, hogy minden a terveink szerint alakulhasson.

- Az autó fantasztikus, a szervizcsapatunknak köszönhetően, akik nagyon jól teljesítettek a megépítésekor. A tavalyi technikához képest ég és föld. Egy igazi R4-es a maga biztosságával, erejével, futóművével. Igazán élvezetes volt vele a versenyzés. Sajnálatos módon mégis begyűjtöttünk egy kis technikai problémát. Második nap az első gyorsasági szakaszon rögtön egy kis vizsgadrukk kíséretében a váltókulisszát sikerült elgörbítenem a rajtban egy rossz váltás miatt, így kénytelenek voltunk három gyorsasági szakaszon keresztül harmadik sebességi fokozatban menni. A szervizben aztán megoldódott ez a problémánk, de jelentősen visszaestünk az eredmény tekintetében, pedig addig autóztunk abszolút 6-7. időket.

-  A pályák elnyerték tetszésünket, bár mind két nap volt egy-egy rossz minőségű gyorsasági szakasz, amire nem is számítottunk, mindezek mellett a nyomvonala egyiknek sem volt rossz. Így megpróbáltunk egy kicsit jobban vigyázni az autóra és szerencsére nem kaptunk defektet sem. Ezeken kívül a többi fantasztikus volt, gyors, technikás részekkel, amelyeket nagyon élveztünk. A sötétben versenyzéssel is meg kellett barátkoznunk. Ilyen hosszú szakaszokon és ilyen körülmények között nem mondhattuk magunkat rutinosnak, ugyanis nem próbáltuk ez idáig.

- Az abszolút értékelésben a 24. pozíciót sikerült elérnünk, ami a jelenlegi állás szerint megfelelő, de azt valójában nem gondoltuk, hogy az élmezőnytől ennyi idő fog minket elválasztani.

- A következő futamra egy kicsit jobban össze kell szedni magunkat. A tizedik hely környékére mindenképpen számítanánk. Lehet, hogy addig gyakorlás gyanánt elindulunk kisebb futamokon is. Ami azonban biztos, hogy az összes ORB futamon rajthoz állunk az idei évben. Sokat kell még tanulnunk, fejlődnünk, de bízunk benne, hogy jó irányba tartunk.

Köszönjük Partnereinknek!: Global Partner Management, Ippon Energy, Nagy  Travel Kft., Fruxi, KompakTrans, Flamand Pékség, BGM5, Jánosik és Társai Kft., Heibl Isolertechnik Kft., Pap-Agro, Jávor-Com Kft., Logépker Kft., Kovács Gépszer Kft., Erdős Busz, CIT, Complete-IT, Roosevelt, Fullgas, Kristály Kft., Spad, Pentaszer 2000 Kft., Wilker

Értékes pontok a lassítóban

A múlt hétvégén megrendezett 20. Vredestein Miskolc Rally-n nem sok babér termett a Garmin Racing Team versenyző párosának. Az alkalmi navigátorral felálló Gyarmati Ariel jól kezdte az amúgy murvàs versenyre hasonlító küzdelmet, àm egy lassító gyorsan véget vetett a menetelésnek.

Gyarmati Ariel: - Nehézkesen kezdődött ez a futam számunkra és sajnos a vége sem sikerült sokkal jobban. Mindemellett ameddig mentünk jól éreztük magunkat, és Szabó István alkalmi navigátorommal is hamar összeszoktunk.

- A pályák tekintetében a kánói gyorsaságitól picit tartottunk a minősége miatt, de a versenyautó gond nélkül átlépte a kátyúkat. A többi gyorsasági szakasz tetszett, klasszikus Miskolc Rally volt, sok kihordással, néhol inkább murvás versenyre emlékeztetve, de emiatt nem volt gond, ez is a rally része.

- Az autó hibátlanul működött hála Tominak a szokásos felkészítésért. Az új gátlók is jónak bizonyultak, és minimális finomhangolást kell csak végezni rajtuk.

- Az igazi problémánkat az jelentette, ami sajnos egyben a verseny végét is, hogy a sátai gyorsasági szakasz elején egy gumilassítóból kifelé jövet olyan szerencsétlenül kapott arra rá a kerék, hogy elhajlott a futómű. Lassan ugyan le tudtunk jönni a szakaszról, azonban annyi időt vesztettünk, hogy nem láttam értelmét tovább menni. Nem értem, hogy miért kell ezeket a traktor – teherautó gumikat használni, komoly balesetveszély forrás.

- A következő futamunkról egyelőre nem tudok biztosat mondani, így, hogy nem szereztünk pontot elgondolkodtató, hogy rávigyük-e az autót a murvára.

Köszönjük Támogatóinknak!: GARMIN, Récsei Busz Kft.,  HYPERLINK "http://www.palinkabc.hu" www.palinkabc.hu, IBG, HUHGAROMARKET, LUBETECH, Print.Shop, Gulf

Fülig érő szájjal érkeztek, pezsgőben úszva távoztak... Kazár Mikit és Szőke Tomit ünnepelték a miskolci Városház-téren, miután majd háromnegyed  perces előnnyel megnyerték a 20. Vredestein Miskolc Rallyt. A Maximmun Racing Team kettőse borzasztóan értékes győzelmet aratott egy olyan futamon, ahol hat páros is képes volt szakaszt nyerni. Mikiék még - saját bevallásuk szerint is - tanulják az új R5-ös Ford Fiesta vezetését, most viszont a pontok mellett töménytelen mennyiségű tapasztalatot is szereztek.

-      Nagyon király volt az egész hétvége. Végre ez egy olyan versenyen vettünk részt, aminek óriási a sportértéke. Tizedeket és másodperceket adtunk és kaptunk egymástól, kemény csatában sikerült nyernünk - mondta mosolyogva Kazár Miki. - Nekem a tavalyi év egy kicsit a visszaesésről szólt, hiába lettünk bajnokok. Akkor egy nagyszerű technikával győztünk, most viszont az autók tudása kiegyenlített, ezért az emberi tényezők sokkal inkább az előtérbe kerülnek.

A vezetés szempontjából tavaly a Citroent, most pedig a Fordot kell megtanulnia Mikiéknek, ezért egy kicsit óvatosabban kezdték az esztendő első futamát. A Bükkben a kezdeti tapasztalatok után odaléptek, így az első nap után csak két tizedmásodperc volt a hátrányuk.

-      Méregettük magunkat, méregettük a technikát. Az első körben talán, ha hatvan százalékot adtunk ki magunkból, utána viszont mindig többet és többet akartunk kihozni az autóból - folytatta a bajnok. - Nagyon messze vannak még az R5-ös határai, ezt éreztem is. A végsebességbeli különbség nagy hátrány volt számunkra, amit a kanyarokban kellett visszahozni. Jó pozícióból vártuk a másnapi folytatást, ezért nyugodtan pihentünk le. Lyukóbányán meg is lett az első részsikerünk, innentől kezdve pedig abszolútban is átvettük a vezetést.

Kánó nagy kihívás volt számukra, hiszen versenyzőként Miki még soha nem ment ezen a pályán. Legutóbb 2008-ban navigátorként járt erre, ezért óvatosabban kezdtek. Ráadásul azt is tudták, hogy Sátán, - amely az R4-es pályája – vissza kell hozni a bennmaradt másodperceket.

-      Sokszor szinte hihetetlen volt, hogy még ezt is, meg azt is meg lehet csinálni a Fiestával. Ne feledjük: nekünk ez egy teljesen új autó, de vannak olyan ellenfelek, akik évek óta ugyanazzal a technikával versenyeznek. Óriási volt a hangulat, minden stimmelt, pláne azután hogy ismét megnyertük Lyukót és kis híján Kánót is a második körben. Az utolsó gyorson Jani és Spici egymással vívott, de tudtam, hogy nekem is nyomni kell, mert szükségünk van a bónusz pontokra. Négyet meg is szereztünk, így tökéletes volt ez a hétvége számunkra. Naná, persze, hogy boldogok vagyunk. Azért meg pláne, hogy a többiek is szívből gratuláltak nekünk. Igazi verseny volt, és remélem így lesz ez egész évben. Ebből pedig a magyar rally sport csak profitálhat.

Szőke Tomi szerint fokozatosan építették föl ezt a 20. Vredestein Miskolc Rallyt, a magyar bajnokság idei első futamát.

-      Valóban nem tudtuk, hogy mire leszünk jók, ezért most óriási az öröm - tette hozzá Szőke Tomi. - Voltak olyan pályák, amit Miki nagyon jól ismer, de például Kánó pilótaként számára is ismeretlen volt. Sokat dolgoztunk ezért a hétvégéért, és egy nagyszerűen felkészített autóval sikerült a tőlünk telhető legtöbbet kihozni .... Nyertünk !

Kazár Miki úgy véli: a tavalyi komfortzóna után, idén egy nagyon munkás, igazán versenyzős idény vár rájuk és az élmezőny többi tagjára is.

-      Nincs itt vita, ilyen ellenfelekkel és ilyen körülmények között jó rallyzni. - szögezte le a címvédő. - Ennek van értelme, ennek van értéke. Miskolc előtt volt bennünk egy kis bizonytalanság, nem magunk, hanem az új technika miatt. Most viszont már teljesen nyugodtak vagyunk. Nagyon sok tartalék van a bennünk és a Fiestaban, azon leszünk, hogy folyamatosan ráhangolódjunk az R5-ösre. Egy defekt mentes, majdnem száz százalékos versenyt tudhatunk magunk mögött.  A következő futamoknak már óriási önbizalommal vágunk neki, mert Miskolcon megmutattuk, hogy képesek vagyunk kiváló eredményre, még akkor is, ha tanulni kell az autót. Így kell folytatnunk, és akkor talán sikerül megismételnünk a tavalyi sikereinket.

A 20. Vredestein Miskolc Rally végeredménye:

1. Kazár Miklós, Szőke Tamás               (Ford Fiesta R5) 1:14:31,7

2. Spitzmüller Csaba, Laczkó László        (Mitsubishi Lancer EVO X R4) +43,8

3. Hadik András, Kertész Krisztián          (Subaru Impreza WRC R4) +1:08,0

4. Herczig Norbert, Igor Bacigal                (Skoda Fabia S2000) +1:38,5

5. Grzyb Grzegorz, Hundla Robert          (Skoda Fabia S2000) +1:46,1

6. Balogh János, Holczer Dániel               (Mitsubishi Lancer EVO IX)  +2:33,6

DYNAMIC RALLY TEAM – 20. Vredestein Miskolc Rallye, 2014. március 30.

Lángi Attila – Toma József „Csimpike”, BMW Z4 M Coupe

Meggyűlt a baja a miskolci pályákkal és a versenyautójukkal a Lángi Attila-Toma József „Csimpike” párosnak. A Dynamic Rally Team színeiben induló BMW Z4 gépük alig akart az aszfalton maradni, szinte mindig felette „repkedett”. Attilának komoly erőfeszítésébe került, hogy az úton tudja tartani a kocsit. Számukra a 20. Vredestein Miskolc Rally nem is emiatt, hanem egy lengőkar törése miatt ért véget.

Lángi Attila: Nagy lendülettel vágtunk neki az idénynyitó, 20. Vredestein Miskolc Rallynak. A programunk azzal kezdődött volna, hogy új itinert készítünk a kijelölt szakaszokból – ez azonban nem nagyon valósult meg. Főleg az ismeretlen Kánó-Ragály gyorsasági feldolgozására összpontosítottunk, valamint igyekeztünk felmérni a sátai szakaszt is, hiszen jelen esetben egy másik oldalát mutatta nekünk, mint amit eddig ismertünk. Parasznya tavalyelőtti felírása annyira nem volt ideális most nekünk, hogy a pályabejáráson, már az 5. kanyar után mondtam a navigátoromnak, hogy ezt kezdjük el elölről, és egy másik itinert dolgozzunk ki rá.

Az éjszakai gyorsaságiktól nagyon tartottunk, de összességében nem volt annyira szörnyű a teljesítésük – habár nekem végig halálfélelmem volt, hiszen nem látok jól a sötétben. A nehézségi fokot tovább tetézte azt is, hogy nem a megfelelő módon volt beállítva a lámpasorunk. Lényeg, hogy lejutottunk a bükkszentlászlói és mályinkai gyorsokról, s problémáktól mentesen készülhettünk a másnapi menetelésre.

Óvatosan kezdtük a vasárnapot, de a kánói szakasz kifogott rajtunk. Tudni kell a Z4-ről, hogy egy pályaautó futóműve van benne, így Kánó-Ragály között egyfolytában a levegőben volt a kocsi. Nagyon izgultunk, hogy vajon ezt a helyzetet hogyan tudjuk majd megoldani, de végül sikeresen értünk le a célba. Sáta azonban megpecsételte a sorsunkat. Épphogy elrajtoltunk a gyorson, felkapcsoltunk az 5. sebességi fokozatba, mikor az egyik balos kanyarban kettétörött a jobb első lengőkar. Ott az egész autó bebicsaklott, drifteltünk egyet mire sikerült megint egyenesbe hoznunk a BMW-t. Kerestünk egy helyet, ahol sportszerűn (mert ezen a hétvégén hallottunk olyan versenytársunkról, akit megbüntette „sportszerűtlensége miatt), a többieket nem zavarva félre tudtunk állni. Eközben a jobb első kerék, amit a karosszéria támasztott, szétszakadt és szépen megrongálta az autó elejét. Így tehát a futam feladására kényszerültünk, s az anyagi kár is jelentős.

Ez úton szeretnénk köszönetet mondani szervizcsapatunk áldozatos munkájáért, különös tekintettel Bedő Ákoséra és Dodinkéra. Ők ugyanis hegynek felfelé, a szükséges alkatrészeket és szerszámokat hozva sétáltak fel 3 kilométert a rajttól, ahol nekünk sikerült megállnunk. Az autót ezután üzemképes állapotba hozták, majd ismét 3 kilométert sétáltak vissza a rajthoz. Sportteljesítményük így jelentősen meghaladta a miénket ezen a hétvégén!

Összességében azonban ismét egy jó hangulatú versenyhétvégénk volt, s rengeteg tapasztalattal gazdagodtunk. Legközelebb az április 12-13-ai Cered-Zagyvaróna sprinten fogunk rajthoz állni, hogy kamatoztassuk a megszerzett tudásunkat és, hogy ne essünk ki nagyon a ritmusból a következő ORB fordulóig.  

Toma József „Csimpike”: Szerencsétlenül kezdődött a versenyhétvége, hiszen a prológon történt baleset miatt jókora csúszással tudtunk mi is elindulni. A helyszínelés miatt több órát kellett várni, míg újra elengedték a mezőnyt, közben pedig ketyegett az óra, ami a péntek este 10-ig engedélyezett pályabejárást számlálta vissza. A szervezők korrekt módon oldották ezt meg: hajnali 2-ig kitolták a tréning idejét, ami nekünk nagy segítség volt. Nem pihentünk sokat, hiszen másnap kora reggel folytattuk a szakaszok feldolgozását, majd késő délután már a rajtra készülődtünk.

A pályák nem leptek meg igazán, nagyjából azt nyújtották, amire számítottam is. A Z4 ellenben rendesen próbára tett minket. A futómű beállításán úgy látszik, nagyon félrenyúltunk, mert a kocsi szinte mindig az út felett „repült”, Attilának nagyon sokat kellett dolgoznia azon, hogy az aszfalton tudja tartani. Vasárnap folytatódtak a kalandjaik a miskolci erdőben: Lyukóbánya esetében számítottunk a kihordásokra – amik meg is voltak –, Kánó-Ragály viszont egy igazi mumus volt. Sokat szenvedtünk azzal a szakasszal, alig tudtunk az úton maradni, még árokba is csúsztunk. Ahogy visszanéztem a videókat erről a részről, nem csak mi, de az egész BMW szakosztály tiszteletét tette abban az árokban. Öröm az ürömben, hogy legalább egy kis látványt nyújthattunk az ott lévő rengeteg nézőnek. A 8. szakaszon való elrajtolás után, 600 méterre eltörött a lengőkar a kocsiban, így félre kellett állnunk és leadtuk a menetlevelet.

Sajnáljuk, hogy így alakult a verseny, de valamelyest kárpótolt minket az, hogy a BMW Z4-t ugyanolyan nagy érdeklődéssel várták, illetve hogy ilyen sok ember látogatott ki a rendezvényre.

Partnereinknek köszönjük az együttműködést: NANO-IT-AUTO (www.nanolia.com),Montus Futómű Szerviz,Blue16 gépjárművédelmi rendszer, KSPEED Motorsport, MCG Europe Kft., Pro Complex Security, Janódob Kft., M Power Kft., nonstopgumiszerviz.hu, Opera Garden Hotel & Apartments, Yakuza Tattoo, bmwtuning.hu, keramiafekbetet.hu, aluhegesztes.hu, IXON and SOUL – Egyszerűen Autóüveg, www.ams-oil.hu, www.archoil.hu, www.gearbox.hu  

Sajtófőnök: Horváth Judit – Tel.: 30/533-9099; E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.