Maxx Race Team – Waldviertel Rallye 2014, 2014. november 7-8.

Elek István – Kiss Viktor, Mitsubishi Lancer Evo IX R4

Elmaradt a nagy alakítás a Maxx Race Team részéről az osztrák Waldviertel Rallyen. Habár végig az élmezőnyben autózott az Elek István-Kiss Viktor duó, a 4. gyorsasági szakaszon, műszaki hiba miatt fel kellett adnia a versenyt a párosnak. Elekék az abszolút 2. helyről álltak ki, s a szervo akadályozta meg azt, hogy dobóra állhassanak az ORB szezonzáró futamán.

Elek István: Úgy néz ki, átok ül rajtam. Hosszú kihagyás után ültem vissza versenyautó volánja mögé, de a technika ördöge megakadályozta, hogy sikerrel végződjön ez a visszatérés. Nagyon csalódott vagyok, első ízben meg is fordult az a fejemben, hogy akkor itt tényleg befejezem a rallys pályafutásomat. Ugyanakkor tudom, hogy ilyenek a technikai sportok…

Addig, amíg mentünk, meg vagyok elégedve a teljesítményünkkel. Szerencsére nem volt semmi probléma azzal, hogy újra felvegyem a rally ritmusát, jó volt a tempónk és a Mitsubishi is megfelelően szolgált ki bennünket, jól éreztem magamat benne. Az első kör után éreztem, hogy nagyon sok maradt még az autóban, nem közelítettem meg azt a szintet, amit autózni szoktam. Amikor láttam, hogy még így is benne vagyunk a TOP3-ban, elkezdtem bizakodni, hogy akár még a győzelem is meglehet számunkra. A második kör rajtjában tudtuk meg, hogy Herczig kiállása után egy hellyel előrébb kerültünk, ezért Kazár Miki beérését tűztem ki magam elé célul. Ám amint elindultunk, megtörtént a baj. A rajt után már éreztem, hogy egyre keményebb a kormány, s a végén már alig bírtam tartani. Lehet, hogy az utána lévő rövid szakaszt le tudtuk volna még valahogy nyomni, de a 25 km-esnek már semmi értelme nem lett volna – csak a kocsit és magunkat veszélyeztettük volna.

A csapattal és Viktorral is nagyon jól tudtunk együttműködni. Újdonsült navigátoromnak kicsit fura volt az itinerdiktálási módszerem, ugyanis amíg ő a kanyarok nehézségét jelöli a számokkal, én a sebességi fokozatokat szoktam megadni így. Tőle ennek visszaadása így fokozottabb koncentrációt igényelt, de véleményem szerint minden tőle telhetőt megtett azért, hogy eredményesek legyünk a hétvégén.

Az, hogy később lesz-e alkalom az együttműködésre, a jövő zenéje. Először azt kell majd eldöntenem, szeretnék-e tovább versenyezni. Bár az igaz, hogy jó lenne ezt az évet és a pályafutását is egy szép eredménnyel lezárni…

Kiss Viktor: A futam előtt tartottunk egy kisebb tesztet, ami elég is volt ahhoz, hogy Pistivel megtaláljuk a közös hangot, és ő is ráérezzen az R4-es technikájára. Csütörtökön már utaztunk ki Ausztriába, másnap pedig megkezdődött a versenyhétvége hivatalos programja az átvételekkel, pályabejárással. Szombaton nagyon korán kezdtünk, de mindenért kárpótolt a jó hangulatú és sikeres menetelés. Már éppen kezdtem volna belejönni az itiner diktálásába, amikor műszaki hiba miatt ki kellett állnunk…

Az első gyorsot, ami újdonsült pilótámnak a kedvence, úgy kezdtük, hogy a szakaszt etappá nyilvánították az egyik osztrák páros balesete miatt. A második gyorsaságit mi belemelegítésnek szántuk, nagyon nyugodtan mentünk végig rajta, semmi zicceres helyzet nem adódott. Ennek ellenére is sikerült egy abszolút 4. időt autóznunk. A folytatásban már jelentkeztek kisebb problémák: nekiütköztünk egy szalmabálának és sokszor le is csúsztunk egy kicsit az útról, de az abszolút 3. pozícióba még mindig a mi nevünket írták.

A második körre úgy mentünk ki, hogy a rajtban már tudtuk, hogy Herczigék feladták a küzdelmeket, s mi Kazár Mikiék mögé kerültünk a rangsorolásba. A negyedik gyors 5-6. kilométerénél azonban bekövetkezett az, ami teljesen rányomta bélyegét a Waldviertel Rallyen való szereplésünkre. A kormányműnél eltörött egy cső, így teljesen elment a szervo a Mitsubishiből. Ennek következtében túlcsúsztunk a kanyarokon, egyszer az erdőben lévő fák között is szlalomoztunk, s rengeteget kellett tolatnunk. Ezek után már a túlélésre mentünk, Pisti alig bírta megmozdítani a kezét, miután leértünk a szakaszról. Ekkor támadt a dilemma: folytassuk-e a küzdelmeket és kockáztassunk, vagy szálljunk ki a versenyből, mielőtt komolyabb baj lesz. Mi az utóbbi alternatíva mellett döntöttünk. A szerviz előtt ugyanis lett volna még egy rövid és egy hosszú gyors, ami komoly áldozatokat kívánt volna meg tőlünk, s akkor sem lett volna biztos, hogy beérünk a szervizparkba. Utólag visszagondolva ez rossz döntés volt: a rövid szakaszt, ha nagyon lassan is, de teljesíteni tudtuk volna, az utána lévőt pedig Turán Friciék esése miatt szintén etapnak nyilvánították – de ezt ugye senki sem tudhatta előre.

Úgy érzem, hogy egy nagyon eredményes versenyt tudhattunk volna magunkénak, sajnálom, hogy ez lett a vége. Pisti elszántságát és profizmusát elnézve nagy esélyünk lehetett volna az abszolút győzelem elhódítására is. Bízom benne, hogy lesz még alkalmunk arra, hogy ezt az eredményt el is érjük.

Partnereinknek köszönjük az együttműködést!

Sajtófőnök: Horváth Judit – web: www.maxxraceteam.hu

Waldviertel Rallye – Beszámoló

A bajnokság az utolsó futamához érkezett, aminek ezúttal az osztrák Waldviertel Rallye adott otthon, nagy kihívás elé állítva ezzel a magyar mezőnyt. A nehéz körülmények között is sikeresen zárt a Balogh János – Holczer Dániel páros, hiszen egy értékes abszolút második hellyel gazdagodtak.

Visszatért a páros a jól bevált technikához, és újra a Mitsubishi Evo IX R4-essel álltak rajthoz. Fokozott volt a várakozás, vajon a Mecsek Rallye után hogyan tudnak teljesíteni, ráadásul a Waldviertel Rallye egy ismeretlen dolog volt számukra. Nehéz körülmények várták őket a versenyen, helyismeretet nélkülözve abból kellett versenyezni, amit két lehetőségből papírra tudtak vetni. A verseny előtti teszten szintén saras, csúszós pályán próbálgatták az autót, ahol rögtön látták, hogy az jól vezethető és akár még gyorsan is lehet vele menni.

Balogh Jani: „A versenyen végig esett az eső, a felázott pályák pedig pont ellentétesen működtek, mint amit murván már megszoktunk. A mezőny áthaladásával keményedni, javulni szokott az útfelület, itt viszont az esőzés miatt lazult és egyre sarasabb lett, nagyon nehéz volt rajta menni. Egyébként sem egyszerű pályák, javarészt erdős területen mennek, az úthoz nagyon közel vannak a fák, könnyű itt hibázni. A körülmények miatt most egy nyom volt járható, mellette saras, habarékos, csúszós talaj, ami nagyon könnyen megbosszult bármilyen hibát. Mindezektől függetlenül tudtunk gyorsan menni, ami nagyon pozitív volt számunkra.”

Az első körben a hosszú gyorsaságin három apróbb hibát is elkövettek, az egyik tolatással is járt, így több másodpercet bennhagyva visszább csúsztak, a 2. kört a hatodik helyről várták, onnét sikerült felszaladniuk az abszolút értékelés második helyére, miközben még első időt is tudtak autózni.

Balogh Jani: „A végső döntés a PowerStage szakaszra maradt, elég szorosan voltak mögöttünk Rongits Attiláék, akik igen jól teljesítettek ezen a versenyen. Az utolsó gyorsasági egy sötétben megrendezett murvapálya volt, amihez eddigi pályafutásom során még nem volt szerencsém. Napközben mentünk már ezen a pályán, csak épp ellenkező irányban, így ez abszolút kiszámíthatatlan volt. Két és fél kört kellett teljesíteni, nekünk viszont már az első körben sikerült elütnünk egy őzet, aminek következtében a lámpasorunk „elmúlt”. A köd miatt kapcsolgatnom kellett volna, de - a sérülés miatt -ahogy felkapcsoltam rögtön szembevilágított, a gyári világítás sem működött rendesen… 
Nem tudom mi kellett volna még ahhoz, hogy egy kicsit nehezebbek legyenek a körülmények! :) Az egyik legnehezebb gyorsasági volt az idei évben, de becsülettel helytálltunk és sikerült bebiztosítanunk a 2. helyünket az abszolút értékelésben! Sikeres verseny volt, értékes helyezéssel gazdagodtunk és abszolút kihívás volt ilyen körülmények között végigmenni, és gyorsan menni! Végre újra nagyon jól tudtunk menni, és ez már nagyon-nagyon kellett nekünk!”

DYNAMIC RALLY TEAM – Waldviertel Rallye 2014, 2014. november 7-8.

Lángi Attila – Veres Gábor, BMW Z4 M Coupe

Műszaki hiba nélkül, mégis vért izzadva kormányozta a Waldviertel Rallye céljába a BMW Z4 M Coupet Lángi Attila. A Dynamic Rally Team pilótája és segítője, Veres Gábor komoly küzdelmeket folytatott a pályákon uralkodó körülményekkel szemben. A kettős végül az abszolút 15. helyen, és a P3-19 kategória 1. helyén végzett, ezzel pedig az év végi, kategória 2. pozíciót is bebiztosították maguknak.

Lángi Attila: Ez kemény dió volt! Amit az idei évben átéltünk nehézségek, együttesen sem érték el a múlt hétvégi viadal megküzdési fokát. Az, hogy csak két alkalommal mehettünk végig a szakaszokon pályabejáráson, számunkra kevésnek bizonyult – de talán nem is vagyunk ezzel egyedül a mezőnyből. Tovább nehezítette a szombati menetelésünket, hogy hiába készültünk fel egyfajta változatra a pályák állagát és körülményeit illetően, az egész éjjel zuhogó eső ezt totálisan felborította. A murva teljesen felázott, olyan volt, mintha be lennénk vazelinezve, és egy nylon zacskón csúszkálnánk versenyzés közben. A helyzet ráadásul körről körre rosszabbodott.

Az első szakasz etap lett az egyik osztrák duó borulása miatt, a második pedig arra volt jó, hogy rájöjjek, teljesen át kell gondolnunk az egész itinert. Körről körre próbáltunk tisztességgel helyt állni, de ehhez murvagumik helyett sáros körülményekhez megfelelő abroncsokra lett volna szükségünk. Ezekkel a feltételekkel ugyanis olyan érzésünk volt, mintha slick-eken autóztunk volna az esőben. A maradék öt szakaszból még kettő szintén kivettek a balesetek miatt, s a futam végére már úgy nézett ki a pálya széle, mint egy versenyautó temető. A Power Staget már kicsit kedvtelenül, motiváció nélkül teljesítettük, hiszen legnagyobb ellenfelünk és barátunk, Rafi (Rafael Tamás) is időközben kiesett. Le kellett csak gurulnunk tehát az utolsó szakaszon, de így is egy küzdés volt ez számunkra, hiszen a végére besötétedett és a köd is leszállt az útra.

Hihetetlenül jó verseny lehetett volna ez a Waldviertel Rallye, hiszen a tempós és technikás részek váltakoztak. Normális körülmények között élmény lett volna rajtuk autózni. Most is bebizonyosodott az, hogy a Z4 nem murvára való, habár a célba érést most gond nélkül teljesítette. Ezzel az eredménnyel bebiztosítottuk magunknak az év végi 2. helyezésünket a P3-19 kategóriában.

Úgy gondolom, mindenki, aki ezen az iszonyatosan nehéz szezonzárón célba kormányozta a versenygépét, megérdemel egy pacsit! Minden elismerésem!

Veres Gábor: Ha autóversenyezni lehet, akkor mi mindig jól érezzék magunkat. Így volt ez most is, annak ellenére, hogy hihetetlenül nehéz futamunk volt a Waldviertel Rallyen. 2012-ben már jártam itt, amikor Baracskai Zsoltival és a Citroen C2-essel álltam rajthoz, de a pályák közül csak egyet ismertem – azon pedig az etapok miatt nem is tudtunk végigmenni. A csapat annak fényében készítette fel a Z4-t a megpróbáltatásra, hogy komoly hiba nélkül kibírja a murvát. Profi munkát végeztek, hiszen tényleg semmi probléma nem akadt az autónál, de azt be kell látnunk, hogy ez a BMW még mindig nem ilyen körülmények közé való.

Én úgy érzem, hogy talán az az utolsó esti gyors nem kellett volna már oda. A korábbinál még jobban csúszott akkor a pálya és a köd is leszállt. Addigra úgy alakultak a küzdelmek, hogy nekünk igazából már csak le kell gurulnunk a szakaszon, hiszen Rafiék – akik „veszélyt” jelenthettek volna az év végi második helyezésünkre – már előbb kiállásra kényszerültek. Célba értünk, így abszolút elégedett vagyok a hétvégi teljesítményünkkel. Az év végi, kategória második helyezésnek pedig igazán örülök, a sok bonyodalom után ez egyfajta elégtétel számunkra. Attila kiérdemelte, hogy siker koronázza meg az idei szezont, hiszen rengeteget dolgozott az eredményért – nem csak a kormány mögött, hanem a szerviz- és a felkészítési munkálatok során is.

Partnereinknek köszönjük az együttműködést!

Sajtófőnök: Horváth Judit

A Maximmun Racing Team ezúton is gratulál Herczig Norbertnek az összetett második  és Hadik Andrásnak a harmadik helyezéshez.

A szezonzáró Waldviertel Rallyra tíz pont előnnyel érkezett a Maximmun Racing Team, amit az egynapos verseny során több mint a háromszorosára hizlaltak. Kazár Miki alkalmi navigátorával, Ferencz Ramónnal az oldalán legyőzte a murvás osztrák szakaszokat, ezzel 2012 és 2013 után ismét bajnoki címet szerzett. Az éves elsőség már nagyjából a verseny felénél borítékolható volt, amikor a legnagyobb riválisnak számító Herczig - Bacigál kettős műszaki hiba miatt kénytelen volt föladni a száguldást. Innentől kezdve a tét már egyáltalán nem nyomta a Maximmun Racing Team csapatát, az önfeledt versenyzés pedig egy újabb elsőségben mutatkozott meg. Mikiék keretbe foglalták a 2014-es esztendőt, hiszen a szezonnyitó után megnyerték az esztendő utolsó futamát is. A köztes időszakban pedig taktikus versenyzéssel gyűjtögették a pontokat, ami az újabb összetett bajnoki címhez vezetett.

-         Szeretünk versenyezni, ezért mentünk ki a Waldviertel Rallyra. Még akkor is ott voltunk, ha az eljárás és az alkalmazott szabályok semmilyen formában nem feleltek meg – értékelte az eseményeket az immáron háromszoros abszolút bajnok Kazár Miki. – Tíz pont előnnyel indultunk, amit akár be is oszthattunk volna, de önmagáért beszél, hogy remek versenyzéssel tettük még magabiztosabbá az éves sikerünket. Elég jól feldolgoztuk a pályákat, nagyszerű itinert írtunk és jól helytálltunk a mögöttünk hagyott hétvégén. Mint ahogyan az egész esztendőben. Ettől függetlenül sokkal többet vártam ettől a hétvégétől, továbbra is kitartok a mellett, hogy megaláztak a magyar versenyzőket. Egy amatőr mezőnyben kellett indulnunk, egyetlen rajt sem az időterv szerint alakult, itthon egy rallytúra futamot színvonalasabban szerveznek meg. A verseny közben azonban már csak a feladatunkra koncentráltunk, amit mindenki nagyszerűen látott el. Köszönjük Ramónnak, hogy kisegített minket ebben a helyzetben, hálásak vagyunk érte.

Szőke Tomi munkahelyi elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni a szezonzárón, amely korábban nem szerepelt a versenynaptárban. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a bajnoki címet a beugró Ferencz Ramónnal ünnepelhette meg Kazár Miki és a Maximumm Racing Team.

-         Nem volt olyan nagy ünneplés, inkább megérdemelt örömnek nevezném, amit mindenki érzett – tekintett vissza Ferencz Ramón. – Nehéz futamon vagyunk túl, mert esővel és köddel is meg kellett küzdenünk. Az autóban csak a dolgunkkal foglalkoztunk, sikerült kizárni a külső körülményeket. Nekünk teljesen mindegy volt, hogy mi történt Herczigékkel, mi csak szerettünk volna egy jót versenyezni. Ez sikerült, az pedig külön öröm, hogy ez győzelemmel és ezzel együtt bajnoki címmel is párosult.

Szőke Tomi külföldről figyelte az eredményeket, nehezen élte meg, hogy nem lehet ott a csapattal az utolsó versenynapon. Ettől függetlenül elégedett az egész évi teljesítménnyel és sokat tanult a hibáiból.

-          Jól kezdtük és jól zártuk az évet, közte pedig taktikusan autóztunk – értékelte a bajnokságot Kazár Miki navigátora. – A WRC után idén ismét egy teljesen új dologba vágtunk bele, amely meghozta a várt eredményt. Az R5-öst meg kellett tanulni, sokat dolgoztunk azért, hogy egymásra hangolódjunk az autóval. Boldog vagyok, mert tavaly megszereztük, idén pedig megtartottuk az 1-es rajtszámot. Szeretnék gratulálni minden olyan párosnak, akik részt vettek a magyar bajnokságban. Az ő teljesítményük is kellett ahhoz, hogy a mi sikerünk ennyire felértékelődjön. Általuk vált színvonalassá a csata, amely bízom benne, hogy a jövőben is így lesz.

A Waldviertel Rally (ORB) végeredménye:

1.    Kazár Miklós, Ferencz Ramón                 (Ford Fiesta R5) 1:07:46,2

2.    Balogh János, Holczer Dániel         (Mitsubishi Lancer EVO IX R4) +49.5

3.    Rongits Attila, Hannus László         (Mitsubishi Lancer EVO IX RS) +52.4

4.    Hadik András, Kertész Krisztián    (Subaru Impreza) +1:09,0

5.    Matics Mihály, Zejda Viktória        (Mitsubishi Lancer EVO IX) +2:22,6

6.    Osváth Péter, Farnadi Ágnes         (Mitsubishi Lancer EVO IX) +3:25,6

Fogasy Gergely - Berendi Dávid

Citroen C2 S1600
SRT Kft
Waldviertel Rallye
2014.11.07-08.

Interjú Berendi Dávid Rallyversenyzővel a nagy megmérettetés után.

Egy igazi túlélő rallyverseny után vagytok Gergellyel.

Szokták mondani a verseny a célban ér véget. Mesélnél az odavezető útról?
-Az odavezető út a kilométerek számában elég rövid volt, ugyanis három gyorsasági szakaszt töröltek a hétből a sok baleset miatt. Számunkra időben viszont így nagyon hosszú volt az út, mert állandóan alternatív útvonalakon kellett mennünk. Amelyik gyorson viszont el tudtunk rajtolni, azok életveszélyesek voltak. Eléggé kielégületlenek vagyunk, hiszen összesen a 118 versenykilométerből, 52-n engedtek végigmenni. A legjobb 24 kilométeres gyorson egyszer sem mehettünk, pedig egyértelműen az volt a kedvencünk Gergővel…

Nagyon kevesen értetek a célba. Ennyire nehéz és veszélyes volt az egynapos verseny
-A veszélyes szó sem elég drasztikus kifejezés arra, hogy mennyire könnyen lehetett nagy károkat tenni az autókban és ezáltal akár a versenyzőkben is. Az első gyors etap lett rögtön, mert egy osztrák páros annyira súlyos sérüléseket szenvedett, hogy mentőhelikopterrel vitték őket kórházba. Két másik gyorson pedig olyan balesetek történtek, legtöbbször sajnos magyar versenyzőkkel, hogy nem tudták volna olyan gyorsan kivitelezni a többi versenyző biztonságos elhaladását a törött autók mellett, hogy elengedjenek bennünket indulni. Így is, amikor mentünk az éles szakaszokon is, nem tudtam úgy felnézni, hogy az útszélén ne láttam volna egy sérült autót. Mintha egy katasztrófafilmben lettünk volna. Roncsok mindenhol. Ráadásul nekünk sem volt a verseny kalandoktól mentes. Kétszer néztünk farkasszemet a kiesés lehetőségével. Mind a kétszer viszonylag nagy sebességnél csúszott meg a saras úton úgy az autó, hogy már esély sem volt rá, hogy ne forogjunk meg. A kivájt nyomban a tapadás elég jó volt, de ha picit is kijött belőle az ember (ami azért elég könnyen megtörtént), akkor rögtön olyan csúszós felületre érkeztünk, hogy azonnal megcsúszott az autó. Ráadásul mi nekünk nem is volt jó végig az autó beállítása. Egyszerűen nem lehetett vele az egyenesben sem menni. Szóval nem volt nehéz hibázni! Szerintem nincs olyan versenyző, aki ne forgott volna meg legalább egyszer vagy ne csúszott volna árokba. És egyben ez a magyarázat arra is, hogy miért értünk ennyire kevesen a célba…

A Waldviertel Rallye-n nyújtott teljesítményetekkel, a kétkerekes kategóriában és R3-ban is vezetitek az éves tabellát. Mennyire volt nehéz ezt az évvégre így összehozni?

Talán mondhatom azt, hogy kimondottan nehéz volt. Összegezve az évet nem volt egy gondmentes versenyünk sem, egyszer sem értünk őszinte mosollyal haza. Minden versenyen technikai gondjaink voltak vagy éppen a csapat nem volt megfelelő. Így nem lehet jó kedvűen menni és nem lehet összpontosítani csak arra, hogy első legyél. A sok-sok kudarc miatt számtalan új döntési helyzetbe voltunk kényszerítve és mindig valami idegen helyzetben kellett lépést tartanunk a többiekkel, akik stabilan tudnak versenyezni az autóikkal. Így tőlünk ez az év rengeteg kompromisszumot és kitartást igényelt. Számtalanszor voltunk annak a küszöbén, hogy komoly döntéseket hozzunk meg és ebben a formában megszakítsuk a versenyzésünket. Egy motiváló erőnk volt viszont mindig: az, hogy nem tudunk elmenekülni a problémák elől és bajnokok akarunk lenni mindenáron! Mindketten küzdős típusok vagyunk. Ezt fent látják is talán elég jól, mert mindennek ellenére elmondhatjuk viszont azt, hogy minden versenyen a dobogón tudtunk végezni. Kijelenthetjük nyugodtan, hogy nem mi vagyunk még a legjobb elsőkerekes versenyzők, a kategóriatársak között vannak ügyesebbek és tapasztaltabbak. Rengeteg kilométer kell még ahhoz, hogy a legjobbak legyünk. Viszont a sok negatív dolog, kudarc, technikai hiba és hátrány ellenére, mi stabilan dobogón hoztuk be az autókat, nem törtük össze egyszer sem a technikákat és nem estünk ki. Ennek a jutalma lett, hogy valamiben mi vagyunk a legjobbak. A kitartásban és a stabil eredményekben. Emiatt lettünk most bajnokok és ennek nagyon örülünk!

Terveztek-e 2015-ben több külföldi versenyt?
-Már a Waldviertel rally parc ferméjéből visszafelé a szállásra a jövő évről beszélgettünk. Igen! Elég sok versenyt tervezünk külföldön!

Hogyan tovább 2015-ben? Marad az autó, a kategória és címvédés lesz a cél, vagypedig más autóban gondolkodtok?
-Ez egyelőre még képlékeny. A bajnoki cím megvédése nem motivál minket. Amiből van már egy, abból minek még több?!
Most a tapasztalatszerzés és a világlátás a legnagyobb célunk. Nem utolsó sorban szeretnénk élvezni a versenyzést. Idén szerencsés helyzetben voltunk, mert sok külföldi futamról szereztünk tapasztalatokat. Ezáltal olyan terveink vannak, amik a határokon kívülre nyúlnak és dolgozunk azon, hogy ez a legjobb mértékben meg is valósulhasson. De ne csüggedjenek a magyarok sem, akik esetleg bennünket szeretnének látni. Egy-két jónak ígérkező versenyen azért biztos tiszteletünket fogjuk tenni…

Végül szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, akik hozzásegítettek bennünket a bajnoki címek megszerzésében és végig mellettünk voltak!

Támogatóinknak köszönjük a segítséget!

- Hajósi Miklós -
www.hajoka.hu

Rongits Attila - Hannus László / Mitsubishi Lancer EVO9

Waldviertel Rallye 2014

Az évad utolsó ORB futama elég kemény diónak minősült a magyar mezőny számára, ugyanis az indulók több mint a fele kényszerült a verseny feladására. Már a rajt előtt többen mondták, hogy jók ugyan a pályák, de rettentő nehezek. A magyar mezőny számára a verseny sajnos egy etappal kezdődött, mert egy osztrák páros súlyos balesetet szenvedett és emiatt törölni kellett a gyorsot.

De halljuk a futam hiteles összefoglalóját Rongits Attila pilótától:

-Talán az egyik legnehezebb Waldviertel rallyeink volt. Mi tényleg sokszor indultunk már ezen a versenyen, de ilyen „szétszedett” és szappanos pályákkal még nem találkoztunk. Egy picit sajnáltam is a magyar mezőnyt, hogy ez a híresen jó rallye, pont a csúnyábbik arcát mutatta meg nekik. De hát a rallye az ilyen, rossz időben is nyomni kell a gázt, persze alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez.

Mi sem tudtuk az itinerbe leírtakat véghezvinni, mert sokszor az ötödikes kanyart harmadikba kellett fordulni és még úgy is lecsúsztunk az útról. Mondtam is a navigátoromnak, hogy néhány helyen lassabban kéne menni ahhoz, hogy gyorsabbak legyünk. Az utolsó szakasz volt a legmunkásabb, itt tényleg leizzadtunk, mert volt sár, sötét, köd, eső és néhol pedig nem volt már út. Kétszer pedig a jó isten rakott minket vissza az útra, mert, hogy én nem az biztos!

A lényeg hogy leértünk, mégpedig nagyon jó helyen, abszolút második idővel teljesítettük a power stage-et. A végeredményt illetően sem kell szégyenkeznünk, hiszen a kategória győzelem mellett életünk legjobb abszolút eredményét is elkönyvelhetjük: harmadikok lettünk!

Gratulálunk az összes célba érkezett párosnak és mielőbbi „talpra állást” a kiesetteknek!

Nyünnye

Ba-Ro Motorsport

Külföldön ér véget a magyar rally bajnokság. Egy olyan versennyel, amely előzetesen nem is szerepelt az RSB által elfogadott programban. Néhány héttel ezelőtt vált véglegessé, hogy mégsem a pécsi száguldás lesz az utolsó olyan futam, amely beleszámít az éves értékelésbe. A legjobb hazai párosok ugyanis az előttünk álló hétvégén részt vesznek az ausztriai Waldviertel Rallyn. Pontosabban csak a második napján csatlakozik be a magyar bajnokság, ahol a versenyzőkre 118 versenykilométer vár. A hét mért szakasz között találunk majd 15 és 25 kilométeres gyorsokat is.

A kialakult helyzet jelentősen érinti a Maximmun Racing Team csapatát is. Normális körülmények között Kazár Miki és Szőke Tomi már megünnepelhette volna az újabb abszolút elsőséget, így viszont a jelenleg meglévő tíz pontos előnnyel kell gazdálkodniuk. Ráadásul munkahelyi elfoglaltsága miatt Szőke Tomi nem tud jelen lenni az évadzárón, így Mikinek a Waldviertel-en a korábbi segítője, Ferencz Ramón navigál majd.

- Nem kívánom senkinek azt az érzést, ami szombaton majd a hatalmába kerít. Külföldön leszek, dolgozni fogok, ezalatt a fiúk a bajnoki címért küzdenek majd Ausztriában – mondta Szőke Tomi. – Az egész esztendőt végigmelóztuk, megdolgoztunk a sikerért, amikor pedig az í-re feltehetjük a pontot, akkor nem tudok ott lenni. Mindez azért, mert néhányan eldöntötték, hogy itt és most zárul le a magyar bajnokság. Ettől függetlenül optimista vagyok, mert egy remekül felkészített autót kapnak a fiúk, a csapat pedig tudja a dolgát. 2012-ben Miki Ramónnal az oldalán lett bajnok, tehát ebből a szempontból is nyugodt vagyok. Lehet számolgatni, de a verseny elején kőkeményen nyomni kell a gázpedált. Hét-nyolc olyan páros is indul, akik beleszólhatnak az abszolút dobogós helyezésekbe. Több variáció is létezik arra, hogyan lehetünk bajnokok, ezt a srácok is tudják, ennek szellemében fognak versenyezni Ausztriában.

A Waldviertel Rally előtt egy alapos teszten vett részt Kazár Miki és Ferencz Ramón. A párosok minden gyorsasági szakaszt kétszer járhatnak be a versenyt megelőzően. Ez kevesebb, mint itthon, de így kell megoldani Mikiéknek a rájuk váró feladatot.

- Megalázónak tartom, hogy a legjobb magyar rallysokat ilyen helyzetbe hozták – fogalmazott Kazár Miki. – Ha már így alakult, akkor legalább az első napot értékelték volna, ezután pedig mindenki eldöntheti, hogy folytatja-e, vagy sem. Az is elgondolkodtató, hogy aki a Waldviertel-en indul, annak nem kell nevezési díjat fizetnie, ingyenes a szállása és benzintámogatást is kap, ezzel szemben a Markó Tibi által rendezett szombati napért maximum néhány serleg jár cserébe. Többször voltunk már magyar bajnokok, így szombaton egyáltalán nem taktikázunk.

Nyerni akarunk, szeretnénk, ha mindenkire egyformán vonatkoznának a szabályok. Természetesen ezekben a napokban már csak és kizárólag a versenyzésre koncentrálunk. Murván egyébként is jók vagyunk, remek az autónk, jó a csapat, mindenki tudja, mi a feladata. Igyekszünk félretenni a külső dolgokat, ez most már így alakult, ebből kell a legjobbat kihoznunk. A jövő évvel kapcsolatban viszont optimisták vagyunk, remélem, hogy rendeződnek a vitás kérdések és végre tényleg egyfelé húzza majd mindenki a sportág szekerét.

Ferencz Ramón másfél esztendeje nem ült éles körülmények között versenyautóban, így már éppen kezdett neki hiányozni a navigátori szék. Amikor kiderült, hogy Szőke Tomi nem tud jelen lenni a szezonzárón, örömmel és szívesen mondott igent a felkérésre.

- Éppen együtt voltunk egy teszten, amikor a csapat kereste a felmerült problémára a megoldást – emlékezett vissza Ferencz Ramón. – Nem gondolkodtam, egyből igent mondtam, és izgatottan várom már a hétvégét. Gyakorlatilag minden egybevágott: korábban Elek Pistivel és a tesómmal is versenyeztem már ezeken a gyorsaságikon, így sokakkal ellentétben nekem egyáltalán nem lesznek ismeretlenek. Nagyon jó minőségű aszfalt és murva pályák várnak ránk, gyors, tempós és nem utolsósorban hosszú szakaszokon fogunk versenyezni.  Talán csak az időjárás lehet kérdéses, de jelenleg úgy néz ki, hogy ebből a szempontból sem várható meglepetés. Tesszük a dolgunkat azért, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el. Ha így lesz, akkor meglesz a bajnoki cím.

Waldviertel Rally (ORB) programja:

November 8. (szombat):

GY1 – Eggendorf – Burgstall – Schonberg körgyors/1                           09.53

GY2 – Kronsegg – Gföhl/1.                                                               10.31

GY3 – Staar – Wolfshoferamt/1                                                         10.54

GY4 – Eggendorf – Burgstall -  Schonberg körgyors/2                           13.32

GY5 – Kronsegg – Gföhl/2.                                                               14.10

GY6 – Staar – Wolfshoferamt/2.                                                         14.33

GY7 – Wolfhartsberg – Manhartsberg körgyors, Powerstage                    17.11

Célceremónia - Österreich Hallen Krems                                                18.15

Az ORB állása öt futamot követően:

1. Kazár Miklós, Szőke Tamás                   (Ford Fiesta R5)                       90 pont

2. Herczig Norbert, Bacigál Igor                 (Skoda Fabia S2000)                        80 pont

3. Botka Dávid, Mihalik Péter                    (Mitsubishi Lancer EVO IX)                 52 pont

4. Ollé Sasa, Tóth Zsolt                                (Ford Fiesta S2000)                     49 pont

5. Hadik András, Kertész Krisztián                   (Subaru Impreza)                        41 pont

6. Krózser Menyhért, Papp György           (Mitsubishi Lancer EVO IX)                   37 pont

A Turán Frigyes, Zsiros Gábor kettős megjárt jó néhány világbajnoki futamot, megmérette magát számtalan ismeretlen helyszínen és pályán, de valahogy úgy hozta a sors, hogy Ausztriában még csak egyszer versenyeztek, méghozzá a Janner Rallye-n. Most itt az újabb lehetőség, ugyanis a hétvégi Waldviertel-ralin, amely az országos bajnokság záró futama, természetesen Turán Friciék is ott lesznek a rajtnál. Sőt, vasárnap részt vettek egy teszten is Ausztriában, ahol a helyi, meglehetősen speciális talajra „finomhangolták” a Peugeot 208 T16 R5-öst.

„Teljesen új feladatot jelent majd számunkra a Waldviertel-rali, hiszen Zsiros Gabi valamikor réges-régen talán indult egyszer ezen a versenyen, én viszont csak nézőként jártam ott. Ezért is volt nagyon hasznos, hogy Rolf Schmidt segítségével részt tudtunk venni egy teszten, amelyen ízelítőt kaptunk a helyi talajminőségből, a murvás utakból. A szerzett tapasztalatok alapján a Tagai Racing Technology, Tagai Tamás vezetésével jól be tudta állítani a Peugeot-t, szóval optimistán várom a hétvégét” – mondta Turán Frici, akinek pénteken lesz lehetősége a pályabejárásra, ugyanis minden gyorsasági szakaszon kétszer mehet végig Zsiros Gabival. Ennyiből kell a lehető legpontosabban felírni a pályákat. Ez Turán Frigyesék számára nem lesz újdonság, hiszen a világbajnoki futamokon sem volt másként, és ott is megoldották a feladatot.

„Errefelé szűkebbek az utak, kevesebb a nyom és sokkal csúszósabb a felület, ami azt jelenti, hogy az otthonitól nagyon eltérő beállításokat kell használnunk ahhoz, hogy gyorsan tudjunk menni az autóval. Bízom benne, hogy gondmentes versenyünk lesz és sikerül egy jót autóznunk” – mosolygott Frici.

„Persze a legjobb lenne elöl végezni, de fölösleges kockázatot nem fogunk vállalni. Az viszont nagyon jó érzés, hogy már a teszten is nagyon sok néző volt, és hogy éreztették velünk, mennyire várják itt a magyar versenyzőket” – tette hozzá Gabi.

Az országos bajnoki mezőny számára a Waldviertel-rali pénteken a pályabejárással kezdődik, majd szombaton 311 kilométeres össztáv és 7 gyorsasági szakasz (118.12 km) vár a párosokra.

Köszönjük a Partnereinknek!

A hétvégi Waldviertel Rally-val véget ér a 2014-es Országos Rallye Bajnokság. Az ausztriai szezonzárón négy egység képviseli a Maricsek Racing Team-et. A Grafenegg és Krems központú versenyen hét szakasz és 118 gyorsasági kilométer vár a résztvevőkre.

Az Osváth Péter - Farnadi Ágnes kettős a 3-as géposztály második helyéről várja a mindent eldöntő, utolsó fordulót. A balatonfüredi pilóta lemaradása 4 pont a kategóriát vezető Matics Mihállyal szemben:

„Matematikai esélyünk van arra, hogy megnyerjük a bajnokságot, de nehéz a helyzetünk. Nyilván nem feltartott kézzel megyünk Ausztriába, megteszünk érte mindent, hogy jó helyen végezzünk. Gondolom Matics Miska a bajnokságot szem előtt tartva fog autózni, de bárkinek lehet technikai problémája, bárki hibázhat, nekünk ott kell lennünk és ki kell használnunk a kínálkozó lehetőséget. Rongits Attila lehet a fekete ló, ő az, aki meglepetést okozhat. Helyzeti előnyben lesz velünk szemben, hisz minden évben indul a Waldviertel Rally-n és azon túl, hogy nagyon gyors, jobban ismeri az ottani pályákat, mint mi. Az osztrák szakaszok hasonlóak, mint a Bükfürdő Rallye pályái. Minőségre szinte ugyan olyanok, de az ausztriai szakaszok jóval technikásabbak, kanyargósabbak.

Nem adjuk könnyen magunkat, annyit ígérhetek! Az autó jó, bízunk benne, hogy hibamentesen teljesítjük ezt a versenyt és tudunk egy jót autózni.”

Kovávcs Antal és Istovics Gergő 2007-ben már indult a Waldviertel Rally-n, igaz akkor nem ezek a szakaszok szerepeltek a verseny programjában. A legutóbbi két bajnoki nem úgy sikerült a kaposvári kettős számára, ahogy azt eltervezték, így, végre szeretnének egy gondmentes versenyt teljesíteni az EVO 6/9-es Lancerrel. Istovics Gergővel beszélgettem a verseny előtt:

„A bajnokságot egy műszaki és vezetéstechnikai hibáktól mentes, felszabadult autózással szeretnénk lezárni. A cél most is az első tízbe kerülni abszolútban és a kategóriát természetesen szeretnénk megnyerni, igaz jó sokan leszünk. Pécsen kiálltunk és ott eldőlt, hogy idén Szíjj Zsolti lesz a bajnok.  Négy versenyből nem lehet megnyerni egy bajnokságot ez be is igazolódott. Kassán felborultunk, Veszprémben pedig egy R4-es Lancerrel indultunk, ez pedig azt eredményezte, hogy kicsúszott a kezünkből a bajnoki cím. Elengedtük ezt a bajnokságot, mert amikor a Mecsekben előjött a motor probléma, még végig tudtunk volna menni, de ott úgy döntöttünk, hogy ezért a bajnokságért annyira nem kapaszkodunk. Ettől függetlenül a Waldviertel Rally-n a kategóriagyőzelmet szeretnénk megszerezni!

Csütörtökön Ausztriában tesztelünk, reméljük sikerül jól beállítani az autót. Pénteken pályabejárás, ahol igyekszünk egy pontos itinert készíteni, szombaton pedig verseny. Röviden ez vár ránk a hétvégén. „

Maricsek Miklós a Mecsek Rallye után visszaül a jól megszokott Mitsubishi Lancer EVO 6/9-be és ezúttal Magyar Gábor diktálja az itinert a kaposvári pilótának.

„Alig várom ezt a versenyt, mert a horvátországi Porecben is csak kettőt lehetett menni a pályákon, akár csak a Waldviertel Rally-n, és kíváncsian várom, hogy az ottani tapasztalatainkat, azt, hogy egy felírásból és egy ellenőrzésből írunk fel egy gyorsaságit, mennyire tudjuk kamatoztatni. Ausztriában már régen versenyeztem, kíváncsian várom ezeket az új szakaszokat.

Ha viccelődünk vele, akkor azt mondhatom, hogy van külön navigátorom aszfaltra és külön murvára. Most a murva navigátorommal megyek, de félretéve a tréfát, kellemes volt Szabolccsal versenyezni remélem, hogy ennek van jövője! Év elején Gáborral találtuk ki azt, hogy 2014-ben megyünk négy versenyt a meghirdetett Murva Bajnokságban. Ez az utolsó állomása annak a sorozatnak, a sors pedig úgy hozta, hogy ORB futam is lett belőle. Tulajdonképp a P2-16-os kategóriában megerősíthetjük a helyünket.

Gábor legutóbb Veszprémben ült mellettem. Régóta barátok vagyunk, mindig egy kellemes időtöltés vele versenyezni és kíváncsian várom, hogy mi a véleménye, szerinte mennyit fejlődtem július közepe óta, mert Porecben azt éreztem, hogy gyorsulok és határozottabb vagyok az autóban.”

Az MRT ausztriai kontingense a Stepán Árpád - Bán Viktor kettőssel válik teljesé. A kaposvári – pécsi egység a jól megszokott Lada 2101-sel a P3-17 kategóriában méretteti meg magát.