Nasser A-Attiyah harmadszor nyert a HunGarian Baján, ami korábban még senkinek sem sikerült, vagyis rekord a magyar világkupa-verseny történetében. Ami azonban talán ennél is fontosabb a katari versenyző számára, hogy a világkupa összetett pontversenyében is átvette a vezetést ezzel a győzelemmel, amelyet látszólag simán szerzett meg, ám elmondása szerint ez korántsem jelenti azt, hogy könnyű lett volna a verseny.

„Nagyon fontos volt számunkra ez a győzelem, úgyhogy a verseny elejétől kezdve igyekeztünk a maximumot nyújtani. Szombaton sikerült olyan előnyt gyűjteni, amivel vasárnap már nem kellett kockáztatni – nem is tettük. Boldog vagyok, hogy nyertünk és vezetjük a világkupát, ezúttal is nagyon élveztem ezt a korántsem könnyű versenyt. Ha rajtam múlik, jövőre is biztosan visszajövök, mert itt mindig jók a pályák és jó a szervezés” – nyilatkozta a kétszeres Dakar-győztes Nasser Al-Attiyah, akinek tökéletes versenyéhez nyilván kellett navigátora, Matthieu Baumel hibátlan teljesítménye is. A második helyért hatalmas csata zajlott a holland Bernhard Ten Brinke és a cseh Miroslav Zapletal között. Utóbbi kezdte előnyből a napot, majd’ négy perccel vezetett, ám a Toyotával száguldó – mit száguldó? szárnyaló! – Ten Brinke nem hagyta annyiban a dolgot, és ahelyett, hogy biztosra ment volna, ráállt a gázra.

„Nagyon keményen nyomtam a gázt, mert bár négy perc hátrányom volt, úgy éreztem, van keresnivalóm. Az Overdrive-tól tökéletes autót kaptam, amivel sikerült megnyernem a vasárnapi szakaszt és egyben megszerezni az összetett második helyet. Ahhoz képest, hogy a Dakar-rali óta nem ültem versenyautóban, szerintem ez elég jó eredmény, úgyhogy nagyon boldog vagyok” – nyilatkozta Ten Brinke.

Zapletal sem keseredett el azonban, mert bár elszánta magát arra, hogy megtartja a második helyet, a holland egyszerűen túl gyors volt. Ráadásul technikai gondja is volt: „A szakasz tizenötödik kilométerénél egy vízátkelés után akadt egy kis problémánk az elektronikával, ám újabb harminc kilométer megtétele után ez megszűnt. Utána nyomtuk a gázt, ahogy tudtuk, ám végül meg kellett elégednünk a harmadik hellyel. A balul sikerült szuperspeciális, és a szombati első szakasz után – amelyen száz kilométeren keresztül nyeltük az előttünk rajtoló porát – azt hiszem, elégedettek lehetünk” – mondta Zapletal.

Mint ahogyan elégedett volt a legjobb magyarként érkező Korda Erik is, aki szintén nagy hajrában múlta felül a bajnoki éllovas Fazekas Károlyt – 517 versenykilométer megtétele után alig 41 másodperccel.

„Álltunk a gázon, ahogy reggel megbeszéltük. Kellett is sietni, mert az első kilométer után az én itatóm csúszott ki, nem sokkal később a navigátoromé, úgyhogy tikkadtan érkeztünk meg a célba. Nagyon nehéz verseny volt, a végén nem éreztem a kezemet, ha van még két kilométer, nem biztos, hogy kibírom. De nem volt, és itt vagyunk – legjobb magyarként” – nyilatkozta Korda. „Csalódott vagyok, mert nem voltunk elég gyorsak, de ha őszinte akarok lenni, nem is tudtam volna gyorsabban menni. Kemény, brutális verseny volt, a kocsi jól bírta, de mi nagyon elfáradtunk” – tette hozzá Fazekas, aki jó esetben akár már most megszerezhette volna a magyar bajnoki címet, ám ez végül nem jött össze.

Ami a nemzetközi élmezőnyt illeti, a vk összetettjében előkelő helyen álló Marek Dabrowski vasárnap már nem állt vissza a versenybe, mert a szombati elektronikai gondok után nem lett volna esélye a jó eredményre és a pontszerzésre – ő két hét múlva, hazája versenyén, a Baja Polandon bizonyíthat újra.

HUNGARIAN BAJA, A VK 7. FUTAMA Abszolút végeredmény. Autósok: 1. Nasser Al-Attiyah, Matthieu Baumel (katari, francia, Mini) 6:19:42, 2. Ten Brinke, Colsoul (holland, belga, Toyota Hilux) 14:48 p h., 3. Zapletal, Marton (cseh, lengyel, Hummer) 15:49 p h., …4. Korda, Csató (magyar, Mitsubishi) 27:32 p h., 5. Fazekas, Szenáki (magyar, BMW X6) 28:13 p h., …7. Fekete, Tóth Gy. (magyar, Toyota Hilux) 54:30 p h.

Rövid bemelegítő szakasz a Nyirád Arénában (a közönség a hőség ellenére megtöltötte a domboldalt), majd ünnepélyes rajtceremónia a veszprémi Megyeház téren – ez volt a menü a péntekre a magyar tereprali világkupa-futamon, a HunGarian Baján, amelyen az igazi küzdelem szombaton reggel kezdődik.

„Az egyik kedvenc versenyem a magyar, és nem csupán azért, mert itt mindig jó a szervezés, hanem azért is, mert Európában sehol máshol nem találni ilyen pályákat. Mindig sokat tanulok itt, ezért is szeretem, és ezért sem szerettem volna kihagyni – mondta a kétszeres Dakar-győztes Nasser Al-Attiyah, aki kétségtelenül a verseny egyik legnagyobb ásza, s a riválisok boldogok lennének már akkor is, ha optimális körülmények között a közelébe kerülhetnének, hát ha még le is győzhetnék egy-egy szakaszon…

Al-Attiyah a felé irányuló hatalmas respekt ellenére sem hordja fenn az orrát, sőt, a versenyzői eligazításon minden ellenfeléhez volt egy-egy kedves szava, mindenkivel kezet rázott. A bemelegítő szakaszon pedig annak rendje és módja szerint a leggyorsabb volt. Megelőzte a holland Bernhard Ten Brinkét, és az orosz Borisz Gadaszint.

A legjobb magyar Korda Erik lett, aki taktikának azt fogalmazta meg, hogy nagyon gyorsan kell menni. Ennyire egyszerű lenne? Természetesen nem, de mit lehet mondani egy ilyen maratoni száguldás előtt?!

A motorosoknál Adrien Maré a legnagyobb név, aki annyit mondott előzetesként, hogy tavaly mindössze harmadik lett a versenyünkön. „Ezen szeretnék változtatni azzal, hogy az idén nyerek. Ugyanaz a célom, mint Nassernek” – mosolygott a mellette ülő Dakar-bajnokra a motoros, akinek David Casteu készítette fel a motorját, s aki egyszer maga is a sivatagba készül. Az álmoknak egyelőre az anyagiak szabnak határt (mint oly sok esetben), de bízik benne, a terve egyszer valóra válik.

Maré negyedikként végzett a 2.6 kilométeres szuperspeciálison, amelyet a lengyel Damian Raczyk nyert meg. Ő is tudja azonban, hogy néhány másodperces előnye nem teljesen megnyugtató, hiszen szombaton két, 175 kilométeres szelektív szakasz vár a mezőnyre.

Vissza a jövőbe!

Semmi sem mutatja jobban egy verseny sikerét, mint a mosolygós versenyzők a célban. A HunGarian Baja végén pedig nem csupán azoknak ért fülig a szájuk, akik nyertek valamilyen kupát, hanem mindenkinek. Mert jó pályákon szoros versenyt vívtak – és ez már elég, ezért jöttek. A magyar tereprali világkupa-futam végén a főszervező Garamvölgyi Zoltánt kérdeztük a tapasztalatokról. 

Tudom, hogy a „vissza a jövőbe” borzalmas képzavar, de valami ilyesmi történik jelenleg a HunGarian Bajával, igaz? 
Igen. Visszatértünk a veszprémi lőtérre, ami egyet jelent azzal, hogy újra van jövőnk – válaszolta Garamvölgyi Zoltán, a magyar tereprali világkupa-futam főszervezője. – Egyúttal az is nyilvánvalóvá vált, hogy ez a verseny csak itt lehet jó, sehol máshol. Az utóbbi években ment az útkeresés, és találtunk is új pályákat, de közben tudtuk, a lőtér lenne az igazi. Most végre visszatérhettünk. 
Göröngyös út vezetett idáig? 
Göröngyös és hosszú. Öt évig tartott. Minden évben nekifutottam, megkértem az engedélyeket, de kevésnek bizonyultam. Az idén Móczár Péter, a Magyar Nemzeti Autósport-szövetség alelnöke adott nekem új erőt ebben az ügyben. Szívügyének tekintette a versenyt, hónapokon keresztül dolgoztunk azon, hogy visszatérjünk a lőtérre, Péter a betegsége idején, két műtét között is telefonálgatott, ügyintézett. 
Gondolom, sok szervezéssel járt ez az egész. 
Nagyon sokkal. És meg kell köszönnünk a háttérmunkát Móczár Péteren kívül dr. Rácz András környezetvédelmi államtitkár-helyettesnek, és Győrffy Balázsnak, az Agrárkamara elnökének. Az ő hármuk együttes munkája kellett ahhoz, hogy a versenyzők tökéletesen elégedettek lehessenek a célban. 
Voltak ellenőrzések a verseny közben? 
Szombat délelőtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park két szakembere jött ellenőrizni a lőtérre, és mindent rendben találtak. 
Mennyire voltak szigorúak a szabályok, amelyeket be kellett tartatniuk? 
Nagyon szigorúak voltak – ugyanakkor ésszerűek. Három nézői pontot megadhattunk a lőtéren, s nagyon köszönjük a nézőknek és a sajtó munkatársainak is, hogy nem próbálták meg kicselezni a rendezőket, és tiltott területre bemenni, hanem nagyon fegyelmezetten szurkoltak, illetve dolgoztak. 
Ez azt jelenti, hogy a verseny maradhat a lőtéren? 
Bár visszaigazolásom egyelőre nincs, úgy érzem, hogy igen. Ugyanis meg tudtuk valósítani, amit elterveztünk, senkinek sem okoztunk kárt. Aki akart dolgozni, az tudott, aki pedig csak nézni akarta a versenyt, az is megtalálta a megfelelő pontot. Könnyen megközelíthető, jól nézhető pontok voltak ezek. S a versenyzők is betartották, amit kértünk tőlünk, nem vágták le a pályát. Egyrészt mert elhitték, hogy így biztonságos, másrészt akarnak még a lőtéren versenyezni. Ennek rajtunk kívül a lőtérparancsnok Vokla János alezredes úr örült a legjobban – vele egyébként szintén kitűnő a kapcsolatunk. 
A versenyzők egyszerűen imádták a HunGarian Baját. Ön is így látta?
Igen. Eleinte talán hitetlenkedtek egy kicsit, amikor megtudták, hogy a lőtér visszakerült a programba, de amikor nem jött korrigáló információ, kezdték elhinni. Jó volt látni az arcukon az örömet, az elégedettséget, s bár csak másfél napos volt a verseny, alaposan elfáradtak. Igaz, a Dakar-győztes Nasser Al-Attiyah elmondta: az új erdei pályánkon, amelynek Csehbányán volt a célja, legszívesebben vasárnap is ment volna, reggeltől, éjszakáig, annyira tetszett neki.
Isten áldja a Bakonyerdőt ezért. Igaz, hogy az erdészek is segítettek a versenyen? 
Igen! Egészen különleges együttműködés alakult ki a Bakonyerdővel – eljutottunk addig, hogy marketing-szempontból is megtaláltuk a közös utakat. És igen, hat autóval jelen voltak a versenyen, és nem ellenőrzés, hanem segítség céljából. Segítettek felépíteni és karban tartani a pályát, és verseny közben is számíthattunk rájuk – ami hatalmas hozzáadott értéket jelent, hiszen ők úgy ismerik a területet, mint a tenyerüket, pillanatok alatt odaértek bárhova a pályán. Sokat jelent, hogy Varga László vezérigazgató úr hitt bennünk, s minden segítséget megadott. 
Nasser Al-Attiyah el volt ájulva a magyar közönségtől. Azt mondta, egyedülálló ez a rajongás, és jól érezte magát a rajtnak és célnak otthont adó falvakban is. 
Ganna tökéletes rajthelyszíne egy szelektív szakasznak, Döbrönte világszerte ismert nézői pont a patakátkeléssel – az idén is több ezren szurkoltak ott – Csehbánya pedig új belépőként szintén nagyon szívélyesen fogadott minket, ráadásul Straub Dávid polgármester úr összekapcsolt minket Takács Szabolcs Veszprém megyei kormánymegbízottal, aki biztosított róla, hogy a Baja jövőre is kiemelt és támogatott rendezvény lesz a megyében. 
Egy ilyen versenyre mindig érkezik megfigyelő a Nemzetközi Automobil-szövetségtől is. Ő elégedett volt? 
Igen. És a rendezvény három szegmensét kiemelten is dicsérte Elie Semaan: az egyik a biztonság – amely Németh Sándor és csapata munkáját magasztalta, Sanyi egyébként óriási szerepet játszott a területek engedélyeztetésében is – aztán dicsérte az orvosi és gyorsbeavatkozó részlegünket – ami dr. Letenyei Ferenc főorvos és csapata munkájának elismerése – és kiemelte a sajtómunkát is. 
Az autósok és a kamionosok simán vették az akadályokat – sőt, a Dakar-menő Ales Loprais azt mondta, Európában kevés ilyen jó kamionos pálya van, mint nálunk –, a motorosokkal azonban volt egy kis gond. Egész pontosan a világkupa két éllovasa negyven kilométert levágott a szombati első pályából, ami miatt meg kellett büntetni őket, így a végeredmény elég nehezen alakult ki. Mit szólt ehhez? 
A HunGarian Baja a legtradicionálisabb Európa-bajnoki futamok közé tartozik a motorosoknál, és ahogy lehetett, bekapcsolódtunk a világkupába is. A növekvő létszám érdekében bővítettük a titkárságot– így minden flottul haladt – elégedett voltam vele. De sajnos a motorosok esetében a szabályok különböznek az autósokétól, ami a komoly feladatot ad az előkészítésben és a lebonyolításban is.
Mi ez a szabály-különbség? 
Nem kötelező az itiner használata: nem kötelező abból versenyezni. Engem köteleznek azonban a szalagozásra és a táblázásra, de ebben túl sok a bizonytalansági tényező – elég a külső időjárási behatásokra, vagy akár egy vicces néző poénjára gondolni. És mivel a verseny előtti éjszaka hatalmas vihar volt, amely letépte a szalagokat és táblákat, többen is nagyon eltévedtek. 
Mi ebből a kiút? 
Ha nem módosítják a szabályokat, akkor én fogok kilépni a sorozatból a motorosok esetében. Egyrészt azért, mert tönkreteszik a saját játékukat, másrészt mert egy sima széllökés megakadályoz engem abban, hogy egyenlő feltételeket biztosíthassak nekik. Ha használnák az itinert, mindez elkerülhető lenne – akkor nem lenne szükség órákig tartó vitára a pályalevágás miatt. Szóval dönteni kell – de ez még a jövő zenéje. 
És mi következik most? Pihenés? Egyáltalán hány napot tölt ön a HunGarian Baja szervezésével? 
Körülbelül háromszázhatvanat. És ez nem túlzás. Tavaly konkrétan emlékszem, hogy amikor a verseny utáni reggelen felkeltünk, a reggelinél a versenyigazgató-helyettes Polgár Lacival már arról beszéltünk, hogy az idei versenyen mit és hogyan kellene másnap csinálni. És már aznap megnéztük a területeket. Egy ilyen rendezvény szervezése egész évet felemésztő munka, amit nem csak egyedül végzek. 
De megéri, ugye? 
Meg. Az idén ráadásul a lőtér visszatérésével új lendületet kapott a csapat – aki itt dolgozott a versenyen, alig várja, hogy kezdődjön a következő, emiatt tehát mindenképpen megérte. Visszakaptunk egy elvesztett kincset, amit annak köszönhetünk, hogy mindvégig küzdöttünk érte. Sohasem adtuk fel!

 

Back to the Future!

Nothing demonstrate better the success of a race, than the competitors’s smile at the finish line. At the end of the HunGarian Baja everyone had a big smile on his/her face, not only those who have won a trophy. This is because they had a nice fight, on good stages – and that's enough for them, this is why they came. At the end of the HunGarian Cross Country World Cup we asked the event organizer Zoltán Garamvölgyi about his experiences.

I know that „back to the future” is an interesting image disturbance, but something like that is happening now with the HunGarian Baja, right?
Yes. We went back to the military area near Veszprém, which means that we have a future again – said Zoltán Garamvölgyi, the main organizer of the Hungarian Cross Country World Cup. – At the same time, it also proved that apparently this competition cant’t be such a success anywhere else than here. In recent years, we went for new track searching, and found new tracks, but we knew the military area would be the right one. Finally we could come back.
Was it difficult?
Difficult and long. It took five years. I tried every year, asked for permission, but I proved to be insufficient. This year, Péter Móczár, vice president of the Hungarian National Autosport Association (MNASZ) has given me new strength in this case. He did everything possible for the competition, we have worked on for months to return to the military area, even at the time of Péter's illness, between two operations he was also making phone calls, worked on the case.
I guess it took a lot of organization.
A lot. And we have to thank for his background work, beside Péter Móczár, to Dr. András Rácz Deputy Secretary of State of the environment, and Balázs Győrffy, President of the Chamber of Agriculture. The joint work of the three of them needed to have satisfied contestants at the finish line.
There were checking during the race?
Two specialists of the Upper Balaton National Park came to the military area on Saturday morning to check the place, and it was all-clear.
How strict were the rules, which were to enforce?
They were very strict – however reasonable. We could have three viewer’s points on the military area, and thanks to the fans and the press they cheered and worked very disciplined, did not tried to get into restricted areas.
This means that the competition may remain on the military area?
Although currently there is no confirmation yet, I feel positive about it. In fact, we were able to accomplish what we planned, didn’t cause any damage to anyone. Those who wanted to work, they could, and who only wanted to watch the race, could also found the right spot for it. We had easily accessible viewing points. And the competitors also observed, what we asked them, not to cut the track. Firstly, because they believed it was secure, second they would like to compete again at this area. In addition to this, beside us, Mr. Lieutenant-Colonel Vokla János officer in command at the military area was very pleased as well – we also have an excellent relationship with him.
Competitors simply adored the HunGarian Baja. Do you think so?
Yes. At the beginning they were a bit incredulous when they heard that the military area was returned to the program, but when no correcting information came, they started to believe. It was great to see the joy on their faces, satisfaction, and although the competition lasted only for one and a half day, they were thoroughly tired. In fact, the Dakar winner Nasser Al-Attiyah said that he would prefer to go Sunday, all day long on our new forest track with Csehbánya destination, he loved it so much.
God bless the Bakonyerdő for this. Is it true that foresters also helped during the race?
Yes! A unique collaboration has been established with Bakonyerdő – we found the common roads from marketing point of view as well. And yes, they were present at the field with six cars, and not to control, but to help. Helped to build and maintain the track, and we had their help during the race – which was a huge advantage, since they are so familiar with the area, like the back of their hand, wherever they were needed at the field, they were there in no time. This means that Mr. László Varga CEO also believed in us and gave us all the help.
Nasser Al-Attiyah was amazed by the Hungarian fans. He said they had a unique enthusiasm and had a great time at the start and the finish hosting villages.
Ganna was a perfect place to start a stage, Döbrönte is a world-renowned viewing point with the stream crossing – this year several thousand people were cheering there – Csehbánya as a new entrant also welcomed us very warmly, in addition Mr. Dávid Straub mayor linked us with Mr. Szabolcs Takács Veszprém County’s government commissioner who assured me that Hungarian Baja will be supported in the county in the future as well.
To a World Cup Race always comes an observer from the International Automobile Federation (FIA). Was he happy?
Yes. Elie Semaan highly praised the three segments of the event: one is security – thanks to Sándor Németh and his team’s work, Sándor otherwise played a huge role in the authorization of the areas as well – then praised the ambulance and their rapid response – thanks to dr. Ferenc Letenyei medical chief officer and his team work – and pointed the press office as well.
The car- and truck-drivers have been taking the obstacles smoothly – in fact, the Dakar-racer Ales Loprais said, there is not many tracks in Europe suitable for trucks like here – but the bikers had some problem. More specifically, the two leaders of the World Cup at the Saturday’s military stage cut 40 kilometers, which is why they’ve got a penalty. So the final result was quite difficult to shape. What do you think about that?
The HunGarian Baja is among the traditional European Championship races for bikers, and also joined the World Cup series as soon as possible. So for the growing number we expanded the secretariat – and all went flawless – I was happy with it. But unfortunately for the bikers the rules are different from those of cars, which is a serious problem in the preparation and implementation as well.
What is the difference with the rules?
Using roadbook is not required: riders dont have to compete from it. However, I am bound to place ribbons and signs, but there is too much uncertainty – considering the climate impacts, or even a funny joke of a fan. And as the night before the race was a huge storm, which ripped off the ribbons and signs, many bikers has lost their way.
What is the way out of this?
If the rules will not be changed, I will renounce at the series for the bikers. First, because they destroy their own game, and secondly because only a gust of wind was enough to prevent me from providing them equal opportunities. If they would have using the roadbook, this could have been avoided – there would be no need to debate for hours because of the cuttings. So, a decision is needed – but this remains to be seen in the future.
And what happens next? Rest? How many days does it take for you per year organizing the HunGarian Baja?
About three hundred sixty days. And that's no exaggeration. Last year, I remember specifically that when we woke up the morning after the race, at breakfast we have talked with the deputy clerk László Polgár about what to do and how should we do this year's race. And the same day we visited the areas. The organization is an all year consuming work that I am doing not just alone.
But worth it, right?
Yes. This year, in addition to return to the military area a new motivation was given to the team – everybody who worked in the organizing is eager already to start the next, and therefore it definitely worth it. We got back a lost treasure because we have never stopped fighting for it. We never gave up!

Autósok, SS4-SS5 Hírlevél:

A végén: tűzijáték. És nem csupán azért, mert a céldobogó mellett tüzes fáklyák adták a fényt a ceremóniához, hanem azért is, mert a magyar világkupa-futam, a HunGarian Baja az utolsó kilométereken dőlt el az autósok versenyében.

A Dakar-győztes Nasser Al-Attiyah az első két napon technikai gondokkal küszködött (tönkrement az első differenciálmű a Toyotájában), a délutáni kettőn azonban ráállt a gázra. Megígérte, meg is tette. Igaz, hogy ennek következményeként az utolsó szakaszon többet voltak a levegőben, mint a földön, a navigátor Matthieu Baumel utóbb elárulta, néha becsukta a szemét és behúzta a nyakát, annyira gyorsan mentek. A végsebességük 173 km/óra volt, ami a lőteret ismerve azért nem semmi!

„Nyomtam a gázt, ahogy csak bírtam, szinte repültünk – mondta Nasser Al-Attiyah. – Ennél gyorsabban nem tudtunk volna menni, mindent egy lapra tettünk fel. Pokoli volt az a két perc a célban, amíg megvártuk, hogy Terranova is beérjen a célba, aztán meg a számolgatás sem ment könnyen. De a végén csak megszületett az eredmény: nyertünk!”

A Mini gyári pilótája, Orlando Terranova sem volt azonban elkeseredve, sőt… Azt mondta, minél jobban száradt a pálya, annál jobban élvezte a versenyzést. „Nem vagyok csalódott… Nasser a sztár, én meg csak egy kezdő vagyok hozzá képest. Izgalmas csatát vívtam vele. Hogy miért tudott fordítani? Az utolsó szakaszon egy kicsit elaludtunk” – mondta Terranova. Az utolsó időellenőrző ponton ráadásul késtek, ami 12 percükbe került, valószínűleg azért, hogy csapattársán segítsenek.

A világkupa-sorozat összetett éllovasa, Vlagyimir Vasziljev is felállhatott a dobogóra, annak is a második fokára.

Ő az utolsó szakaszokon már nem kockáztatott, hiszen előtte és mögötte is messze voltak a riválisok. „Persze, nyerni akartunk, de az összetett szempontjából értékes pontokat szereztünk, aminek nagyon örülünk” – mondta Vasziljev.

A legjobb hazai páros a magyar bajnoki címvédő Fodor Imre, Mesterházi Márk (Ford Ranger) kettős lett, amely az első kör után a negyedik helyen állt az abszolútban. Fodornak fülig ért a szája, de óvatosságra intett: „A tyúkokat este számolják, nem szeretnék elhamarkodottan örülni.”

És milyen igaza volt, rögtön a következő szakaszon ugyanis kapott egy defektet, ami miatt jó néhány percet veszített. Ennek ellenére ő maradt a legjobb magyar – hatodikként gurulhatott át a céldobogón.

„Úgy érzem, gyorsultunk, és jót tudtunk jönni, még a defekt miatti hátrányt is sikerült ledolgozni. És szemmagasságban vannak a világ legjobb versenyzői, aminek nagyon örülök” – mondta Fodor a célban.

Közvetlenül mögötte érkezett Fekete Antal, aki jelenleg vezeti a magyar bajnoki pontversenyt, s akinek azért is volt fontos a lehető legjobb helyezés, mert a magyar értékelésbe háromszoros szorzóval számított ez a viadal. „Nagyon élveztük a versenyt, óriási kihívás volt ekkora sztárokkal versenyezni. Nagyon fontos volt, hogy az autót egy darabban behoztuk a parc fermébe. A magyar bajnokságban is a háromszoros szorzó miatt fontos volt. Örülök az eredménynek. Nagyon jó érzés, hogy a dobogón a kategória-második helyünkkel Al-Attiyah mellett állhatunk. Mindig őrizni fogom ezt a képet…” – mondta Fekete.

A verseny szombaton késő este a díjkiosztóval ért véget a pápai sportcsarnok mellett – a már említett tüzes fáklyákkal.

HUNGARIAN BAJA, A VK 7. FUTAMA, PÁPA

Abszolút végeredmény. Autósok: 1. Nasszer al-Attijah, Matthieu Baumel (katari, francia, Toyota Hilux) 4:04:34, 2. Vasziljev, Zsilcov (orosz, Mini All4) 12:09 perc hátrány 3. Terranova, Graue (argentin, Mini All4) 12:17 perc hátrány.

Egy átlagos versenyt megnyerni is nagy kunszt, de a Dakart megnyerni…

Na az már tényleg valami!

A katari Nasser Al-Attiyah évek óta a sportág szűk élmezőnyének tagja, és 2011-ben pályafutása egyik csúcspontjára ért azzal, hogy diadalmaskodott a Dakaron. Azért írjuk, hogy csak az egyik, mert Nasser rendkívül sokoldalú: nyert N-csoportos (vagy elegánsabb nevén PWRC) világbajnoki címet raliban, Londonban pedig az olimpiai dobogóra is felállhatott: bronzérmet szerzett sportlövészetben (közelebbről skeetben).

Nos, jó hírünk van: a HunGarian Baján a magyar közönség néhány év kihagyás után újra megcsodálhatja Nasser Al-Attiyah különleges képességeit. A katari pilóta egy Toyotával áll rajthoz a magyar világkupa futamon, amelyet augusztus 15-16-án rendeznek Pápa központtal.

„A célunk, hogy teszteljük az autót a következő Dakarra, és természetesen hogy a lehető legjobb eredményt érjük el, és további pontokat gyűjtsünk a világkupa összetettjében. Örülök, hogy a magyar pályákon összemérhetjük a sebességünket a világ élmezőnyével, különösen a Minikkel. Legutóbb 2008-ban versenyeztem Magyarországon, szóval biztos vagyok benne, hogy a pályák már teljesen mások, mint akkor voltak, de jó emlékeket őrzök például a lőtérről. Kanyargós, hepehupás, olykor nagyon gyors és trükkös pályákon autóztunk – mindezt sűrű növényzetben… Biztos vagyok benne, hogy az idén is érdekes versenyünk lesz Magyarországon” – nyilatkozta Nasser Al-Attiyah, akinek Matthieu Baumel diktálja majd az itinert a magyar vk-versenyen, amelyet egyébként legutóbbi ittjártakor (vagyis 2008-ban) megnyert.

www.terep-rallye.hu