Egy rendkívüli tesztverseny van a csapat háta mögött, ahol most kivételesen nem az autó teljesítménye és annak finomítása volt a fő irány, hanem a pilóta, Balogh Jani sérült lábának próbája, hogy hogyan is bírja a terhelést a gyógyulásban lévő bokája.

Balogh Jani: „Mint az jól ismert, augusztus elején sikerült eltörni a bokámat egy sportos családi program keretein belül. Elég szerencsétlen baleset volt, mert műteni is kellett, ami kicsit átírta a mindennapjaimat. Ágyban fekvés, gyógytorna és minden „jó” kijutott, ami egy ilyen sérülésnél lehetséges. Aztán az első olyan napon, amikor a „speciális csizmán” feloldhattam a rögzítést, eljött számomra az a pillanat is, hogy megpróbáljam az utcai autómnak a vezetését. Kicsit rácsodálkoztam a külvilágra, furcsa élmény volt 4 hét után, és ennek hatására megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy kettő hét elteltével szeretnék a versenyautómmal is menni egy próbakört.”

Az első kilométerek jól teltek és jöhetett a következő szint, hogy versenykörülmények között, maximális terhelés mellett megbizonyosodjon arról a pilóta, hogy hogyan is tudja használni a lábát a Lancer Evo 9-esben.

Balogh Jani: „Nagyon jó lehetőség volt a parasznyai verseny, hiszen ez hazai pálya nekünk, nem kellett túl sokat utaznunk. Kicsit nehezítették a dolgunkat az időjárási körülmények, mivel egy száraz versenyen valószínűleg könnyebb lett volna. Megosztódott a figyelmem, hiszen az intenzív esőzés rendkívül kevés tapadást biztosított az abroncsainknak, így az autót folyamatos kontroll alatt kellett tartani. Alap szituációban én ballal fékezek és jobbal nyomom a gázpedált, ami egy jól bevált képlet. Az első körben még versenyeztünk, volt bennünk hév, de a második körben már próbáltam több figyelmet szentelni a lábamnak és az optimális mozdulatok lemodellezésre. Ekkorra már egyre nehezebbek lettek a körülmények, a gumink sem volt optimális az egyre erősebb esőzésben, és nem szerettünk volna felesleges galibába keveredni. Átfutott a fejemen, hogy ha esetleg hibázunk és becsúszunk, még közel sem biztos, hogy ki tudok mászni az autóból. Ezért aztán egy kicsit visszább vettünk a tempónkból és biztonságban lehoztuk az autót a célba.”

Az ismert nehézségek ellenére kívülről semmi sem látszódott a páros teljesítményén, tempósan közlekedtek a szép számmal megjelent nézőközönség előtt, aminek meglett az eredménye is.

Balogh Jani: „Tudtunk menni az élmezőnnyel, az első gyorson rögtön domináltunk és a lendületünk a nap végéig kitartott, így növelni tudtuk az előnyünket. Eloszlattuk a kételyeket a fizikális állapotom tekintetében. Van még hova fejlődni, folytatódik a rehabilitációm, és ha minden a terv szerint halad, akkor a Mecsek Rallye-n már 100%-osan a versenyzésre fogunk tudni koncentrálni.”