Nyomtatás
  • Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret csökkentése Betűméret növelése Betűméret növelése

SZAUER GERGŐ, RÁCZ LÁSZLÓ: AZ AUTÓ IS EGYÜTT VIGYOROG VELÜK

Szauer Gergő nem tinédzser már, de még nincs is túl pályája derekán. Hogy is lenne, amikor nincs még harminc éves sem, és éppen egy kerek esztendőt kellett kihagynia. És nem a kora, hanem a tehetsége miatt mondjuk, éppen ideje, hogy egy erősebb autóban is kipróbálja magát.

 

És az autóváltás most bekövetkezett. Én már nem is azt hajtogatnám, hogy milyen tehetséges, mert azért furcsa lenne, ha a harmadik X felé közeledő sportemberről még ezt kéne írogatnunk, fejtegetnünk. Ő már egy kész pilóta, egy jó raliversenyző. Abban a kategóriában az egyik legjobb volt, ahol korábban mehetett. A remek ladás srácok között, többnyire a MARB és a rali 2 mezőnyében. De most valami más előtt áll. Teljesen váratlanul. Amikor, közel tízéves kihagyás után újból belemerültem a rali varázsába, szóltak, ezt a srácot nézzem meg. Megnéztem… És páratlannak találtam, földimként meg főleg elfogultan néztem a felvételeket. Isten adta tehetség, bökném ki, de mondtam, ezt már hagyjuk.

Gergő mindent kiautózott magából már a sprint- és másodosztályú versenyeken, a Ladáról nem is beszélve. Autója minden rezgését ismerte, de ennek ellenére is, mindig a maximális teljesítményre törekedtek Rácz Lászlóval, hűséges társával.

Aztán a tavalyi év kis változatosságot hozott a pályafutásukban. A másodosztályú szezon után lehetőség nyílt a jubileumi mecseki versenyen, a rali egyben való indulásra. Nos, a páros emlékezetessé tette ezt szurkolóik és a maga számára is. Főleg az első napon mutatott teljesítményük volt magával ragadó. Nemcsak a nézősereg, hanem a mezőny több tagja is veregette a vállukat az első nap végén.

A P/12-es kategóriában ott voltak a spiccen, sőt a verseny végére maradtak is a dobogó tetején. A kétkerékhajtású autók mezőnyében Bútor Róbert végül, a második napon a maga javára fordította a csatát, de ő gratulált elsőként a legyőzötteknek. Szauerék éltek a lehetőséggel, fürödtek a népszerűségben és bizakodva tekintettek a jövőbe.

Az a baj, hogy a versenyek által adott adrenalinlöket mindig kiürül az emberből, és alig egy-két nap múlva már szeretett sportágunk a mogorvább képét mutatja. Azaz, a támogatók egyre nehezebb feltárása, meggyőzése, rábírása. Eme csapdába esett ilyen teljesítmény után párosunk is, hisz nemhogy megvetették volna a lábukat az első osztályban, egy MARB futamra elegendő apanázs sem jött össze.

Szauer Gergő nagyon elkeseredett lett, a sisak és az overall a szekrény mélyére került, az autó meg darabjaiban kelt el, és úgy vesztette el főbb darabjait, mint Gergő a reményt. Ekkor ebben az állapotában ismertem meg, ismerkedtünk meg. Nem dédelgetett rózsaszín álmokat, teljesen reálisan látta a saját helyzetüket az előrelépés terén.

Elmondta, hogy a ladázásból kihozott mindent, de menne még vele szívesen, de miről álmodozzon, ha egy versenyre jutó keretösszeg sem áll össze, pedig próbálkozott ő rendesen. Ennek ellenére neve nem került ki a szurkolók és bizonyos emberek memóriájából. És egy páratlan megyei összefogás eredményeképpen Gergő és Laci leporolhatta overallját, megtörölgethették sisakjukat, mert az utóbbi két hét meseszerűen alakult számukra.

Bár már a mecseki MARB verseny előtt egy-két héttel nagy volt a mozgolódás, de valahogy nem sikerült konkretizálni a dolgokat, hogy Gergő és Laci biztosan visszatérhet, legalább az árpádtetői versenyre, méghozzá egy Mitsubishivel. Éppen együtt kávéztunk, amikor jött a jó hír, hogy tuti, igen mehet! Csütörtök késő délután, a verseny pedig vasárnap volt aktuális…

Gergő csak azt hajtogatta, nem baj, ez így is szuper, és vigyázni fog az autóra, de végre mehet. Aztán vasárnapig az is kiderült, hogy ennek a vártnál nagyobb jelentősége van, hisz Topp Zoltán vigyázó és felügyelő szemei azt is figyelték, hogy bírná Gergő a teljes Mecsek-rali távját ezzel a kocsival… Hamar meggyőző teljesítményt nyújtott, amit a szervizparkban is értékeltek, és biztossá vált, hogy Rácz Lászlóval elindulhat az 51. Aquaprofit Mecsek Rallye-n is.

Azóta a párossal madarat lehet fogatni. Nagyon jó a hangulat körülöttük, és fogadkoznak a srácok. Nem akarnak semmi többet, mint jól érezni magukat, maguknak és a segítőknek bizonyítani, hogy tudnak élni a lehetőséggel, és akár egy gyorsabb autót is kezelni, terelgetni a mecseki pályákon.

Ehhez úgy járult hozzá a pécsi és mohácsi közösségen kívül a Pécsi Sport Nonprofit Zrt., a Mecsek Group Kft. és sok lelkes segítő, hogy a Topp Cars Rallye Team figyelme, bizony három autóra kell, hogy kiterjedjen a futamon. Mert, ahogy a MARB futamon a Ranga testvérek Skodái mellett, ott fog vigyorogni Szauer Gergő Mitsubishije is.

Mert afelől kétségem sincs, hogy ezt még az autó is élvezni fogja. A barátkozás megtörtént az árpádtetői versenyen, és bizony a helyszínen, és a videófelvételek alapján is megállapítható volt, ficánkolt a Mitsubishi örömében. Először csak a tempót szoktatták az autóval, aztán már a pálya mindkét szélét ismertették vele, később már kicsit füvet is legeltettek a lovakkal, hadd szokja a négykerékmeghajtás.

Az EVO IX-es nem a legújabb darab már a mezőnyben, de én még így autót nem láttam mosolyogni. Úgyhogy kis Mitsu barátom, tedd meg nekünk azt, hogy amint a gazdáid, te is felébredsz Csipkerózsika-álmodból és megmutatod a sok komálósnak, nem a kor számít a raliban… Ha megteszed, annyi kockacukorral várunk a célban, ahányan vagytok a motorban…

Kósa András

 

Forrás: www.mecsekrallye.hu